A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársai több adatforrás elemzése után arra jutott, hogy az utóbbi bő egy évtizedes „agyelszívása” komoly károkat okoz a magyar gazdaságnak, és azzal is összefüggéseben áll, hogy idehaza ma már alig találni kellően képzett munkaerőt, és sok vállalatnál szinte betöltethetetlenné váltak azt üres álláshelyek.

A tanulmány ugyan 330 magyar állampolgár európai célországokban éléséről írt, de az is elképzelhető, hogy mivel az adat 2013-as, azóta pedig mindkét teljes évben történelmi magasságba került a kivándorlók létszáma, rég átléptük a 400 ezres szintet. A kutatók a hivatalos statisztikákban úgy találták, hogy a legtöbben az Egyesült Királyságba, Németországba és Ausztriába mentek, és főként szakmunkások, illetve felsőfokú végzettségűek voltak köztük felülreprezentáltan. Főként fiatalok hagyták, hagyják el az országot.

Hollandiában, ahol már bő 11 ezer magyar él, nem csak a pénz boldogít

A címben szereplő megállapításra jutott az a friss szociológiai kutatás, melyet a Menjek/Maradjak közreműködésével végeztek a Hollandiában élő magyarok körében.

A tanulmány rámutatott, hogy e két, a munkapiacon értékesíthető tudással legjobban ellátott csoport különböző migrációs stratégiát folytat, mert míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők hosszabb távra, gyakran családdal költöznek külföldre, a szakmunkások közt zömmel rövidebb időtávra és a magyarországi kapcsolatokat fenntartva hagyják el az országot. Németországból 30 százaléknál is magasabb a visszatérési arány, Ausztriából pedig minden második kivándorló hazajön – állítja a Munkaerőpiaci Tükör egyik tanulmánya. E szerint a külföldön dolgozó magyarok jelentős része tudatosan tervezi a visszatérést.