Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a legnagyobb mennyiségű áramot fejenként az izlandiak használják el, nyomukban a norvégokkal. A harmadik és negyedik helyen Bahrein, illetve Katar áll, de a top tízbe befért még Kanada, Kuvait, Finnország, Luxemburg, Svédország és az Egyesült Államok.
A fejenként a legkevesebb áramot felhasználók listáját Haiti vezeti Dél-Szudán és Niger, valamint Eritra, Etiópia, Benin, Tanzánia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Nepál és Nicaragua előtt.
A nagy áramfogyasztás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az adott ország másoknál több szén-dioxidot állít elő. Az adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb villamosenergia-felhasználók közül több nagy mértékben zöldenergiából állítja elő a szükséges mennyiséget.
A legkisebb CO2-kibocsátása fejenként Dániának van. A dánokat a finnek követik, majd Nigéria, Észtország és Dél-Szudán, Myanmar, Tanzánia, Zambia, Hollandia és Togó következik.
Katar esetében nem igaz az előbbi kitétel: az emírség a nagy fogyasztása mellé sok üvegházhatású gázt is enged a levegőbe. A statisztikák szerint a második legnagyobb fejenkénti kibocsátó a Karib-tengerben fekvő szigetország, Curacao, a harmadik pedig Litvánia. Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok is befért az „élmezőnybe” Trinidad és Tobagóval, Malajziával, Szaúd-Arábiával, Guatemalával és az Egyesült Államokkal egyetemben.
