2016. december. 01. 13:31 2016. december. 01. 14:05 Gazdaság

Havi százezer forintot sem visz haza az átlagos magyar

Nem lettek elégedettek az életükkel a magyarok, pedig több pénzből tudnak gazdálkodni, mint eddig. A helyzet így sem rózsás.

Javult a magyarok jövedelmi helyzete – adta ki a KSH a friss adatokat. A legszegényebbek jövedelme nőtt a legtöbbet, de össztársadalmi szinten is több pénzt költünk el. Az élettel való elégedettség azonban nem változott.

A most közzétett adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem, de ez is csak azt jelenti, hogy havonta alig 96 ezer forintot visz haza az átlagos magyar. A legjobban a magyarok legszegényebb 40 százalékának a jövedelme nőtt – ahogy a számokból látszik, volt honnan. A Bertelsmann alapítvány néhány hete kiadott kutatása ennek a megálapításnak épp az ellenkezőjére jutott: szerintük alig van hely Európában, ahol gyengébb a társadalmi igazságosság, mint itt.

KSH

Tavaly közel 1,4 millióan éltek a szegénységi küszöb (évi 887 ezer, azaz havonta nagyjából 74 ezer forint) alatt. A társadalom több mint negyedét, 2,54 millió embert fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség, a magyarok hatoda pedig súlyos anyagi deprivációban él. Mindegyik mutatóban ugyanazt a kettősséget láthatjuk: a helyzet a korábbi évekhez képest javul ugyan, de még így is nagyon rossz.

A társadalmi kirekesztés különösen fenyegeti azokat, akik egyedül nevelik a gyereküket, az alacsony iskolázottságúakat, a munkanélkülieket, a romákat és a gyerekeket.

Trükközés vagy tényleg javul a helyzet?

Hogy jönnek ki ezek a számok? A kérdés ezúttal nem csak elméleti, az elmúlt években sok vita volt arról, hogy a KSH trükközik-e a módszertannal, emiatt kaphatunk-e jóval jobb mutatókat, mint az elmúlt években. A KSH most azt írta: nem sikerült szakmai konszenzusra jutni, aminek oka leginkább az volt, hogy a szakmai párbeszéd helyett politikai vita volt a létminimum-mutatóról. Ezért úgy döntöttek, hogy nem is próbálkoznak saját létminimum-mutatót kifejleszteni, inkább a közös uniós módszertannal számolnak.

A változás a létminimum számításánál a leglátványosabb, itt jókora esést mértek 2015 után. A KSH mindezt úgy magyarázta: hiába gondolnánk a köznyelvi használat alapján azt, hogy a létminimum a mélyszegénységre utal, a mostani módszertan szerint valójában ez a szerény, de tisztes megélhetést biztosító szint határát mutatja.

Egyre többet is költenek a magyarok, havonta átlagosan 81,5 ezer forint a fogyasztás. Tavaly egy átlagos háztartásban élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 240 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 210 ezer, közlekedésre és szállításra átlagosan 109 ezer forintot fordítottak fejenként. A közlekedéssel kapcsolatos kiadások nem nőttek 2014 óta, a többi kategóriában viszont többet költünk.

Eközben azonban nem érezzük jobban magunkat, mint az elmúlt években. Egy tízes skálán a felnőttek átlagosan 6,1-esre értékelik elégedettségüket az életükkel, ami ugyanaz az adat, mint az előző években. A legboldogabbak a fiatal felnőttek, a felnőttkor kezdete után minél idősebb valaki, annál jobban veszti el elégedettségét.

Arról is megkérdezték az embereket, hogy mennyire érzik magukat biztonságban. A budapestiek 76 százaléka mondta azt, hogy sötétedés után, egyedül sem érzi veszélyben magát. A falusiaknál jobb az arány: köztük 81 százalék nyilatkozott így.