Piros-fehér-zöld arcfestésben szolgálták ki a vevőket több fővárosi Spar szupermarket eladói a magyar–izlandi meccs előtt. A lánc mind a 12 ezer dolgozója magyar focimezt is kapott a cégtől, de a Lidlben és a Media Marktban is effajta öltözéket viseltek az eladók. Ám minden hiába. A kormány, legalábbis Lázár János nem értékeli a multik asszimilálódási igyekezetét.

A Miniszterelnökség irányítója a múlt héten egyenesen azt mondta: ideje lenne távoznia a multik egy részének ahelyett, hogy Magyarországra zúdítják Európa élelmiszeripari szemetét. Szakmai berkekben biztosra veszik, hogy ezúttal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tejpiaci ellenőrzései miatt akadt ki Lázár János, aki korábban sem fukarkodott a multinacionális cégek megbélyegzésével. Most az jött neki kapóra, hogy a Nébih 48 megvizsgált UHT-tejből 22-t kivont a forgalomból, mivel a zsírtartalmuk alacsonyabb volt a megjelöltnél.

Nem tudni, hol bukkantak az ellenőrök az egészségre nem ártalmas, ám a fogyasztókat kétségkívül megtévesztő feliratozású készítményekre, mivel a Nébih a határozat jogerőssé válásáig nem nevezi meg a vétkeseket. A kereskedelmi láncok közül többen – például a Tesco és a Spar – azt mondják, nem értesítették őket, hogy érintettek volnának, bár utóbbiban éppen nem is volt külföldi UHT-tej. Még a legnagyobb hipermarketekkel operáló Auchannál is csak egyfajta tej esett a 22 kipécézett termék közé. Friss tejből szinte kizárólag magyart forgalmaznak a nagyobb áruházláncok, UHT-tejből pedig főleg azért bővítik a választékot importtal, mert a legolcsóbb hazai tejből viszonylag kevés van. A Tesco online áruházában például 115 forint a legolcsóbb UHT-tej, míg a frissek ára jellemzően 200–300 forint között mozog.

„Ha valamely élelmiszer- vagy iparcikk nem felel meg a jogszabályoknak, azt a hatóságoknak ki kell vonniuk a forgalomból” – szögezi le Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, a felelősséget a kormányra hárítva. Az élelmiszer-biztonsági előírások az egész EU-ban egyformán szigorúak, s Vámos szerint a fogyasztókat is sérti a miniszter, ha azt állítja, hogy ők a „szemetet” választják. Márpedig az alacsony jövedelmű hazai fogyasztók felettébb árérzékenyek.

A polcokon országos átlagban nagyjából 75 százalék a hazai eredetű termékek aránya, a friss élelmiszerek között – például a pékáruknál, illetve a zöldség-gyümölcs részlegeken – szinte száz százalék. Az UHT-tejek mellett a félkemény sajtok és a sertéshús esetében is főleg azért növelik az üzletek importtal a választékot, mert a hazai szállítók kínálata szegényes és drága. Ami pedig a hazai és a külföldi kereskedőláncok piaci részesedését illeti, az arány jó ideje nagyjából 50-50 százalék.

„Magyar hipermarket kell!” – adta ki a jelszót 2010 őszén Demján Sándor nagyvállalkozó, aki szerint hiba, hogy a rendszerváltás után privatizált magyar boltok tulajdonosai ezt nem ismerték fel. A törekvést azóta is ösztönzi, sőt kényszeríti a kormány. Ennek jegyében megkímélte az 500 millió forintnál kisebb árbevételű kereskedelmi vállalkozásokat – vagyis a franchise-láncok tagjainak nagy részét – a 2010–2012-ben fizettetett különadótól, amelynek 90 százalékát, évente csaknem 30 milliárd forintot 11 cégtől szedték be.

A további szorongatások közé tartozik a Brüsszel által villámgyorsan elkaszált, a különadóhoz hasonlóan progresszívre tervezett élelmiszerlánc-felügyeleti díj, valamint a meghosszabbított plázastop is, mely alól a multik egyetlen kivételt sem kaptak, míg a magyar láncok 26 felmentési kérelme sikeres volt.

És mit adtak nekünk a multik?

A Brian élete című filmből elhíresült „És mit adtak nekünk a rómaiak?” típusú számvetés keretében meg kell említeni azt a sok milliárd eurót, amit a nemzetközi kereskedelmi láncok Magyarországon beruházásra fordítottak. A Spar például 25 év alatt 959 millió eurót fektetett be, és tavaly több mint ötven új boltot nyitott – az ideiglenesnek bizonyult vasárnapi boltzárhoz igazodva többségében benzinkutaknál. Az idén is 23 milliárd forintért újít fel üzleteket az osztrák hátterű cég, továbbá, nem riadva el a sorozatos kormányzati piszkálódásoktól, egy újabb Interspart is épít.

Az Auchan éppen a Tescónál jól bevált online kereskedelmi üzletág elindításán munkálkodik, s tavaly azzal került be az újságokba, hogy 1,2 milliárd forintot szánt a dolgozók bérének 10 százalékos emelésére. Az elmúlt években rendre 5-5 milliárd forintot költött beruházásokra a francia hátterű lánc.

A Spar közel 13 ezer, az Auchan mintegy 7 ezer, a Lidl 4 ezer, a Penny Market 3,5 ezer, míg az Aldi 2,5 ezer dolgozót foglalkoztat, a legnagyobb munkaadó pedig e körben a csaknem 20 ezres létszámú Tesco. Bár kivonulásának híre makacsul tartja magát, az érintettek állítják, hogy a brit anyacég gondjai nem érintik a magyar részleg jövőjét.

Legutóbb elterjedt, hogy Csányi Sándor OTP-vezér érdeklődik a multicég kelet-közép-európai üzlethálózata iránt, ám ezzel kapcsolatban állítólag maga Orbán Viktor kormányfő fejezte ki aggodalmát. A lengyel választásokon nyertes párt ugyanis magyar mintára a nemzeti tőkéseket szeretné erősíteni, ezért nem örülne egy magyar tulajdonosnak Lengyelországban. Csak városi legenda volt viszont, hogy a CBA tulajdonosai szemet vetettek a Győr környéki Tescókra. Vagyis az esetleges terjeszkedési szándéktól teljesen független, hogy a CBA domonyvölgyi partiján az idén is ott nyüzsgött az államtitkári kar színe-java, a VIP-vendégek pedig L. Simon László borait kóstolhatták.