Szétszakított magyar Skype-családok. Megéri?

„Tőlünk körülbelül 180–200 ember ingázik, és ugyanennyien vannak azok, akik ritkán, évente mindössze háromszor-négyszer jönnek haza. Az ingázást inkább azok vállalják, akiknek nagyobb, például középiskolás gyerekeik vannak, akik pedig végleg kitelepülnek, viszik a családjukat is” -vette számba települése külföldön dolgozó lakóit a HVG kérésére a Pécstől húszperces autóútra lévő Szederkény polgármestere, Hergenröder János. Az 1850 fős községben,ahonnan a polgármester szerint nem a munkanélküliség, hanem a nyugat-európaihoz képest alacsony bérek miatt indulnak Nyugat-Európába a sváb gyökereknek köszönhetően a helyiek háromnegyede beszél németül, így a külföldi munkát vállalók főleg Ausztriába és Németországba járnak dolgozni. Nem ez az egyetlen ilyen település a környéken. Baranya egyike azoknak a megyéknek, ahol az átlagosnál több férfi hiányzik a családokból, külföldön vállalnak munkát, az otthon hagyott gyerekeket, feleséget-élettársat, nagyszülőket pedig a kint megkeresett pénzből támogatják.

Egy kisvárosnyi, a 2011-es népszámlálás adatai szerint több mint 22 ezer gyerek él Magyarországon úgy, hogy külföldön dolgozó édesapját vagy édesanyját csak havonta-kéthavonta látja: a kapcsolatot telefonon, e-mailben, Skype-on tartják. Children left behind, vagyis hátrahagyott gyerekek: szociológusok eredetileg az Egyesült Államokban munkát vállaló kínai és latin-amerikai szülők otthon, rokonoknál hagyott gyerekeire használták ezt a fogalmat. Az utóbbi tíz év felgyorsult ütemű, kontinensen belüli migrációja miatt – ami kezdődött egykor a török, jugoszláv és lengyel vendégmunkások vándorlásával – ma már Kelet- és Közép-Európában is így nevezik a külföldi munkavállalás miatt szétszakadt családokban élő gyerekeket.

Ideiglenesen külföldön dolgozók

Míg egy-két országban az önkormányzatok kötelesek figyelemmel kísérni azoknak a gyerekeknek a sorsát, akiknek a szülei külföldön dolgoznak, Magyarországon ez nem így működik, így az érintettek köréről is keveset lehet tudni. Az mindenesetre biztos, hogy a 2011-es népszámlálás idején az ilyen okokból kvázi csonka családban élő gyerekek harmada hatévesnél fiatalabb volt, vagyis a külföldön dolgozó szülő csecsemő, óvodás vagy bölcsődés gyermekétől élt távol. Majdnem 3000 családból „tartósan”, vagyis több mint egy évig hiányzott az egyik szülő, és csekély számban gyermeküket egyedül nevelő szülők is dolgoztak ideiglenesen külföldön. Egy 2013-as, Blaskó Zsuzsa szociológus által feldolgozott kutatás eredményei arra utalnak, hogy még ennél is több, majdnem 26 ezer kiskorút érinthet a probléma, közülük 1400-an ráadásul olyan családban élnek, ahonnan az anya hiányzik. A kutatók 343 olyan gyereket is találtak, akik a külföldön dolgozó szüleik nélkül, családtagoknál éltek a felmérés időpontjában. Magyarországon a „transznacionális családokból”, amelyeknek tagjait rövidebb-hosszabb ideig országhatárok választják el egymástól, jellemzően az apa hiányzik.

Londonban dolgozó magyarok. Itthon és otthon

Stiller Ákos

A külföldi munkának nagy ára van. Bár az anyagi előnyök vitathatatlanok, tavaly minden addigi rekordot megdöntve több mint ezermilliárd forintot küldtek haza a külföldön dolgozó magyarok, jócskán javítva az itthon hagyott családtagok életminőségén, a migráció miatt kettészakadt családokban nevelkedő gyerekeket már az Európai Unió is a veszélyeztetett csoportok közé sorolja.

Hiányzik az egyik szülő a mindennapjaikból. Az anya egyedül marad a feladatokkal, érzelmi támasz nélkül, az apa távol a családjától, egyedül kénytelen élni, az ilyen komoly döntéseket ráadásul gyakran kétségek, bűntudat kíséri

 – sorolta e sajátos életforma jellegzetességeit a HVG-nek Németh Erika klinikai gyermek-szakpszichológus. Tapasztalatai szerint a szétszakadt családokban felcserélődhetnek a szerepek a gyerekek és a felnőttek között, összeütközhetnek az itthon és a külföldön élő szülő nevelési elvei, de a távolság a szülők párkapcsolatát is gyengítheti. Külföldi kutatások arra is rámutattak, hogy az egyik vagy mindkét szülőtől távol élő gyerekek gyakran küzdenek szorongással és depresszióval, nagyobb eséllyel viselkednek deviánsan, mint kortársaik, de egészségi állapotuk és iskolai eredményük is romolhat. Utóbbi faramuci következménye a külföldi munkavállalásnak: bár a hazaküldött pénz jobb oktatási lehetőségekhez, például fizetős különórákhoz, nyelvtanfolyamokhoz juttatja a családokat, az ilyen helyzetben élő iskolások számára a külföldi munka anyagilag jobban megtérülő stratégiának tűnhet, mint a továbbtanulás. A gyermek-szakpszichológus szerint a negatív következményeket leginkább azok a szülők tudják kivédeni, akik rendszeresen beszélgetnek a gyerekekkel azokról az érzésekről, amelyeket a kényszerű különélés kivált, de akkor is könnyebb a helyzet, ha előre megállapodnak az apa hazaköltözésének vagy a család kiköltözésének dátumáról.

Utóbbi egyre több család számára tűnik kiútnak, az elmúlt években tucatszám jöttek létre internetes fórumok, online csoportok, ahol a már kint élők osztják meg tapasztalataikat a költözést tervezőkkel.

A kétéves fiam egy alkalommal nem ismerte meg az apját

 – idézte fel a HVG-nek a „menni vagy maradni” dilemmát eldöntő tényezőt az egyik ilyen Facebook-csoport tagja, aki szerint a legtöbben a gyenge nyelvtudás, az itthon maradó idős szülők, nagyszülők és a gyerekek beilleszkedésének kérdése miatt hezitálnak a külföldi családegyesítésen.

Az anyáknak nehezebb

A családtól való távolság az anyákat érzelmileg sokkal jobban megviseli, mint az apákat. Míg a férfiak külföldi munkavállalását az utóbbi évtizedekben alapvetően pozitív társadalmi megítélés kísérte, a gyerekeik nélkül, munka miatt külföldön tartózkodó anyákat gyakran stigmatizálják, súlyos kritikával illetve őket, akik „társadalmi árvákat” hagynak hátra. „Egy 7 és egy 3 éves gyerek mellett anyaként kimenni külföldre dolgozni, és apával itthon hagyni a két gyereket néhány hónapra, vagy inkább az itthoni nyomor?” -olyannyira megmozgatta a kommentelőket ez a kérdés az egyik közösségi oldalon, hogy még két-három évvel az eredeti poszt megjelenése után is érkeztek rá válaszok. Hasonló dilemmával ugyanis egyre több nő küzd, mióta Nyugat-Európában és a skandináv országokban még inkább megnőtt a munkaerő-kereslet a tipikusan női, Magyarországon alulfizetett szakmákban. Nemzetközi állásközvetítők 600–900 ezer forintos kezdő fizetéssel, ingyenes vagy olcsó szállással csábítják németországi, ausztriai, angliai és svájci kórházakba és idősotthonokba az itthon 100–120 ezer forint körüli bérért dolgozó ápolónőket, idősgondozókat és műtősnőket.

Magyarországon viszonylag kevés anya dönt úgy, hogy a gyerekei nélkül indul útnak. A 2011-es népszámláláskor összesen kétezer kiskorú élt távol külföldön dolgozó édesanyjától, közülük 350 gyerek hatévesnél fiatalabb volt. Ahogy Blaskó Zsuzsa írja: A társadalom ítélete és a személyesen átélt érzelmi megfosztottság, az anyaszerepnek megfelelés képtelenségének érzete sok anyánál komoly lelkiismeret-furdalást és bűntudatot okoz. Az érintett nők egy része ezért „megterhelő érzelmi elszigeteltséggel” küzdve éli azt az életet, amelyet – paradox módon – éppen a gyermeke vagy gyermekei anyagi boldogulásáért választott.