2017. január. 16. 16:50 2017. január. 16. 17:18 Gazdaság

Többet lophattak a 4-es metrónál, mint amit visszafizettethet az EU

Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Bizottság pedig 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot – közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Brüsszel elkészítette a szocialista és szabad demokrata kormányok, illetve a szocialista és szabad demokrata budapesti városvezetés mérlegét, és eszerint a 4-es metró beruházása Magyarország 13 éves európai uniós történetének legnagyobb fejlesztése és egyben legnagyobb korrupciós ügye is volt – közölte Csepreghy Nándor államtitkár.

Együtt: Megbukott Polt ügyészsége

Az Együtt szerint a 4-es metró ügye is bizonyítja, hogy szükség van az európai uniós ügyészségre, mert ha a magyar hatóságok nem képesek megvédeni a magyar és az európai adófizetőket, akkor létre kell hozni egy ilyen intézményt. Pataki Márton, a párt politikusa közölte, a 4-es metróról szóló hírek mind arra utalnak, hogy a Polt Péter vezette ügyészség, a magyar igazságszolgáltatás "csődközeli állapotban van, megbukott". Az Együtt budapesti elnöke emlékeztetett, hogy a Főpolgármesteri Hivatal és az Állami Számvevőszék is már 2010-ben elkészítette saját jelentését az ügyben, majd mindkét intézmény feljelentést tett. Felháborítónak nevezte, hogy miközben a bűncselekményt Magyarországon követték el, mégis külföldi hatóságok végezték a nyomozást, és "üres PR-akciónak" nevezte, hogy a kabinet most tesz feljelentést. A budapesti elnök cinikusnak minősítette azokat a kormányzati kijelentéseket, amelyek szerint a felelősöktől akarják visszaszerezni a 76,6 milliárd forintos büntetést, ennek az összegnek szerinte ugyanis legfeljebb a töredékét lehet visszavenni.

Azt mondta, a magyar hatóságok korábbi gyanúját az OLAF több mint négyéves, 2012 februárja és 2016 novembere között folytatott nyomozása megerősítette. A metróberuházás szerződéseinek összköltsége 452 milliárd 554 millió 224 ezer forint volt, az OLAF szerint a korrupcióval és szabálytalansággal érintett szerződések összege ebből 272 milliárd 823 millió 488 ezer 215 forintot tett ki.

Brüsszel azt állítja, hogy 166 milliárd 998 millió 258 ezer 356 forintot "elloptak vagy elcsaltak", ezért ezt a pénzt az európai hatóságoknak és a magyar kormánynak vissza kell követelnie – mondta Csepreghy. Szerinte ebből a pénzből 76,6 milliárd forint az, amit uniós fejlesztésként fizettek ki, és ez az az összeg, amit a brüsszeli nyomozati jelentés szerint visszakövetelhetnek Magyarországtól.

Az államtitkár szerint a kormány 2016. december 14-én vette kézhez az OLAF nyomozati anyagának angol nyelvű összefoglalóját. Az OLAF nyomozása során félszáz embert hallgattak ki, többek között a BKV és a fővárosi önkormányzat akkori illetékes vezetőit. Továbbá a nyomozók teljes körűen vizsgálták az érintett magánszemélyek és jogi személyek hazai és nemzetközi pénzmozgásait.

Az OLAF-jelentés összesen 57 szerződéssel kapcsolatban tárt fel szabálytalanságokat és korrupciós bűncselekmények gyanúját. Az 57-ből öt szerződéshez kapcsolódik az okozott kár 96 százaléka. A szerződések közül 28 uniós forrásból finanszírozott, a többi 29 mögött a magyarországi költségvetés és a főváros által az Európai Beruházási Banktól felvett hitel áll.

Hozzátette, a szabálytalanságok közé tartozik az Alstom-metrókocsik beszerzése is, amely kiterjed a 2-es metróvonalra is. Ha Brüsszel a későbbiekben úgy dönt, hogy korrekciót alkalmaz Magyarországgal szemben, akkor valószínűsíthető, hogy további tízmilliárdos tételekkel emelkedik az okozott kár.

DK: Ezért fizetne inkább a kormány

A Demokratikus Koalíció (DK) azt követeli, hogy a kormány azonnal hozza nyilvánosságra az OLAF-jelentést. Gy. Németh Erzsébet, a párt fővárosi képviselője hétfőn közölte, a DK nem tudja elképzelni, miért érdeke a kabinetnek, hogy a közvélemény ne ismerhesse meg az iratot. A kormány a "korábbi korrupciós" ügyek során vitatta az unió vizsgálati eredményeit, most viszont inkább kifizetik a 76,6 milliárd forintos büntetést, csak "hogy az előző városvezetésre mutogathassanak" – tette hozzá. A politikus szavai szerint ha a jelentésből nem a Fidesz, hanem a 2010 előtti kormányok érintettsége derülne ki, akkor a dokumentum megállapításaival lenne tele "a fideszes propagandasajtó". Azt mondta, aki korrupt, aki pénzeket tüntetett el, annak bűnhődnie kell, függetlenül attól, hogy fideszes vagy nem fideszes politikus.

A kormány jogi tanácsadói vizsgálják az OLAF-jelentés teljes körű nyilvánosságra hozatalának lehetőségét, ebben "a kormány maximálisan elkötelezett".

Csepreghy szerint a nyomozati anyagban több magánszemélyt és céget is megneveztek, a dokumentumban szerepel például a DBR Metró Projekt Igazgatóság, az Euro Metro Kft., a Strabag, a Siemens, az Alstom, a Hídépítő Zrt., a Bilfinger-Porr-Vegyépszer Zrt. konzorcium, a Swietelsky, valamint a Bamco konzorcium.

Az állomások belsőépítészetével kapcsolatban közölte, a szerződések értéke 40 milliárd forint volt, és két magánszemélyt említ folyamatosan a jelentés: egyikük Budapest 2010 előtti korábbi főpolgármester-helyettese, a másik – A. A. monogramú – a BKV volt vezérigazgatója. A metró elektromos áramellátásával kapcsolatban, amelynek a szerződéses összege 32 milliárd forint volt, a Media Magnet P. L. monogramú feltételezett tulajdonosát, a MÁV korábbi, T. I. monogramú elnökét és Sz. L. monogrammal az Eurometro vezető munkatársát említik.

Az államtitkár a visszaélések formáira példaként említette, hogy belső információért pénzt kaptak az állam, illetve a főváros nevében eljárók. Volt olyan állami kifizetés, amely mögött nem volt valós teljesítés, továbbá előfordult, hogy ugyanaz volt a teljesítést igazoló az állam képviseletében, mint az általa igazolt vállalkozónak a tanácsadója.

A jelentés szerinte feltárta azt is: előfordult, hogy érvényes, szabályos és olcsóbb ajánlatot zárt ki a beszerzési szakaszban az ajánlatkérő, továbbá a nyertes ajánlattevő igazolható módon bennfentes információkhoz jutott hozzá. Számos nyilvánvaló közbeszerzéssel, vagy azok elhagyásával "baráti cégeket segítettek" – mondta az államtitkár, aki rámutatott arra, hogy mindezekkel hivatali visszaélés, vesztegetés, hűtlen kezelés, összeférhetetlenség is megvalósult.

A kormányzat az ügyben büntetőfeljelentést tesz, és azt várhatóan még a héten benyújtják az ügyészségnek. Csepreghy azt is közölte, a kormányzatnak a magyar nyelvű jelentés kézhezvételétől kezdődően két hónapja van érdemi reagálásra, az Európai Bizottság ezt követően, maximum négy hónap alatt alakítja ki az álláspontját a további lépésekről.

A jelentésben "tucatnyi azoknak a szereplőknek a köre, akik politikusként vagy politikához köthető, félig közéleti szereplőként működtek" – fogalmazott az államtitkár. A kormány "az utolsó fillérig be fogja hajtani a bűncselekményeket elkövetőkön az okozott kárt", azaz szerinte maximálisan csak arról lehet szól, hogy időlegesen a költségvetésnek kell előfinanszíroznia a tételeket.