A budapesti olimpia elleni legfőbb érvek között rendre ott találjuk azt is, hogy a megaberuházás igazából a kormányhoz közeli üzletemberek számára hozhat nagy üzletet. Addig nem jutott el a pályázat, hogy a sokmilliárdos fejlesztések akárcsak a tervezés fázisába is eljussanak, ám nyerteseket már így is hirdethetünk. És ők nem is feltétlenül buknak azzal, hogy kútba esett az olimpia.

A beruházás méretét és az előrelátást tekintve is Garancsi Istvánnak adhatjuk az aranyérmet. Az üzletember a Videoton FC tulajdonosaként sportkörökben sem ismeretlen, egy évvel ezelőtt az olimpiai helyszínként nyilvántartott Kopaszi-gáton elindított ingatlanberuházása viszont jóval több egy olimpiai fejlesztésnél. Cége, a Market Zrt. leányvállalata luxuslakásokat, irodákat és az első pesti magasházat is felépíti az egy évvel ezelőtt megszerzett dél-budai telken. A BudaPart néven futó, 200 milliárd forintos projekt az olimpia nélkül tisztán magánberuházásnak tűnik, ám az 56 hektáros telek megszerzéséhez mégis 16,5 milliárd hitelt biztosított az állami tulajdonú Eximbank, a kormány pedig villámgyorsan kiemeltnek minősítette a projektet, megkönnyítve ezzel az engedélyeztetési eljárásokat.

Mellesleg a zsebében tudhatta a Kopaszi-gátra tervezett médiaközpont megépítését is – ez a PricewaterhouseCoopers (PwC) megvalósíthatósági tanulmánya alapján 71,8 milliárd forintos megrendelés lett volna.

Mindez csepp a tengerben: a tanulmány csak az olimpiai és médiafalvak megvalósításának költségét 642 milliárd forintra becsülte, és akkor még nem esett szó a sportlétesítmények felépítéséről és az infrastrukturális beruházásokról – utóbbiak esetében 1451 milliárdra teszik a költségeket (ezeknek egy része persze az olimpiától függetlenül megvalósulhat, ha van rá kormányzati szándék). A magyarországi építőcégeket tehát jó időre látta volna el megrendeléssel az állam – nem mellesleg betöltve azt az űrt, amit az uniós támogatások 2020 utánra várt elapadása teremtett volna.

Az már merő spekuláció, hogy a megbízásokat mely cégek, cégcsoportok nyerték volna el, azzal mindenesetre nem vállalunk nagy kockázatot, ha megnézzük, az elmúlt években kik kaptak megbízást a nagyobb sportlétesítmények építésére. A napokban átadott és mindjárt Duna Úszóarénára átkeresztelt Dagályt szintén a Market Zrt. újította fel csaknem 50 milliárd forintért. Garancsi cége vezeti a stadionépítők toplistáját is, ahol megtalálhatjuk még a nagy múltú zalai ZÁÉV-et, a Swietelskyt, a West Hungária Baut és természetesen Mészáros Lőrinc Pancho Arénát megépítő cégét, a Mészáros és Mészáros Kft.-t is. (A felcsúti polgármester kiterjedt cégbirodalmának más vállalkozásai is részt vettek már stadionok megépítésében.)

Elfolyik a pénz 

Nem kell feltétlenül az építőiparban gondolkozni: az elmúlt hónapokban egyre intenzívebbé váló olimpiai hirdetési kampány is komoly bevételt jelent több cég számára. Ilyen a Human Telex Kft., amely Orosz Pálnak, az FTC Zrt. vezérigazgatójának a tulajdonában van, és amely a Media Insight Kft.-vel közösen 2016-ra 900 milliót nyert el a kommunikációs kampány lebonyolítására. A 2017-es hasonló megbízást is a Humán Telex nyerte el, azúttal a Media Insighthoz hasonlóan ugyancsak az amerikai Ogilvy-csoporthoz tartozó Mindshare volt a partner – a megbízás pedig nem kevesebb mint 4 milliárd forintos volt. Ennek a jó részét persze bukhatják a cégek, hiszen az olimpiai pályázat visszavonása után leáll a kampány is.

Ez persze nem a teljes kép. A Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-n kívül ugyanis a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs keretéből is jutott a budapesti játékok propagálására. A nyertes itt a Network 360 Kft., Csetényi Csabának, Rogán Antal szomszédjának a cége, amely az Affiliate Network Kft.-vel kapta meg a 360 millió forintos megbízást.

Zsíros üzletet veszít el a PriceWaterhouseCoopers is: ez az a cég, amely az olimpia megvalósíthatósági tanulmányát készítette – háromszor. 2002-ben 480 milllió, 2006-ban 60 millió, legutoljára, tavaly pedig 240 millió forintért. A teljes tanácsadói díj azonban ennél jóval magasabb. A Budapest 2024 Zrt. már 7,2 milliárd forintot kötött a pályázat előkészítésére, a PwC-n kívül ebből a lausanne-i Event Knowledge Servicesnek és a Londonban működő M-Integrated Solution ügynökségnek jutott. 

Ennél kisebb lehet a vesztesége a Wizz Airnek, bár minden bizonnyal kiadást jelent a diszkont légitársaságnak, hogy a Budapest 2024 pályázat logóját leszedje utasszállítóiról. Túl szomorúak azért biztos nem lesznek a cégnél, hiszen nemrég komoly szívességet tett nekik az állam: a Malév balkáni útvonalainak koncesszióját, 4 milliárd forint értékben a Wizz Air nyerte el.

Nem kell feltétlenül nagyban gondolkozni, és a közbeszerzéseknél sem kell leragadnunk. Az állam ugyanis 2016-ban lehetővé tette, hogy a látványcsapatsportoknak nyújtott pénzeken túl az olimpiai pályázat támogatásának összegét is le lehet vonni a társasági adóból. Az adókedvezmény feltétele az, hogy az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság részére kell pénzt felkínálni, a keret pedig 2017 végéig 19 milliárd forint. (A látványcsapatsportokhoz évente áramlik ekkora nagyságrendű adóforint.)