Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Megint szembement a magyar kormány az Európai Bizottsággal, amikor úgy döntött: 2018-tól 5 százalékra csökkenti az internetszolgáltatás forgalmi adóját. A tervet Deutsch Tamás jelentette be szerdán, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos digitális alapcsomagot és jövő év végére 30 Mb/s sebességű internetet is ígért minden háztartásba.
Az áfacsökkentéssel azonban van egy nagy gond: az EU-ban az internetszolgáltatás nem tartozik a kedvezményes kulccsal adóztatható termékek és szolgáltatások körébe. Emiatt már tavaly is tiltakozott Brüsszel, amikor a kormány közzétette az áfa 27-ről 18 százalékra csökkentésére vonatkozó javaslatát. Pierre Moscovici, a bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja erre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek írott levelében hívta fel a figyelmet. A levélírás egy kötelezettségszegési eljárást is előrevetített, ám hivatalosan ez a mai napig nem indult el.
A hvg.hu brüsszeli forrásból úgy értesült: jó eséllyel nem is fog annak ellenére, hogy 2017 elején az Európai Bizottság ismét aggodalmának adott hangot az internetáfa csökkentésével kapcsolatban. (Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Orbán Viktor nemrég az adópolitikánk megőrzését is kiemelt feladatként emlegette a Brüsszellel szembeni harcban. Sőt, a legújabb nemzeti konzultáció egyik kérdése is épp erről szól majd.)
Úgy tudjuk, a bizottság a kormány új javaslatát is vizsgálni fogja, ennek ellenére mégsem várható eljárás. Ennek az az oka, hogy Brüsszelben ezzel egy időben az uniós áfarendszer átalakításán dolgoznak, és a tervek szerint az új szisztéma nagyobb szabadságot adna a tagországoknak. Információink szerint Pierre Moscovici azt is kérte tavaly Varga Mihálytól, hogy a magyar kormány támogassa Brüsszelt ebben a reformfolyamatban. Vélhetően nem így gondolta.
