Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A héten közzétette halálozási és élveszülési adatait 2017 első negyedévéről a KSH. Mint kiderült, a halálozások száma az év első három hónapjában jelentősen - 19 százalékkal - megugrott az előző év azonos időszakához képest, amit a statisztikai hivatal a komoly influenzajárvánnyal magyaráz.
Eközben a születések száma enyhén csökkent az év első hónapjában, így a természetes fogyás mértéke 2017. januárban 57 százalékkal megnőtt.
1980-ban volt a törés
Száz szónál is érthetőbben magyarázza a trendet az alábbi grafikon, amelyből az is kiderül, hogy 1980-ban volt a trendforduló, akkor még nagyjából kiegyenlített volt a halálozások és az élveszületések száma. Utána viszont meredek csökkenésnek indult az utóbbi, míg az ezer lakosra jutó elhalálozások mértéke enyhén nőni kezdett.
A jelenbe érve a grafikonon az elhalálozások mértéke merészet ugrik, de fontos megjegyezni, hogy ez csak a januári adat, a teljes 2017-es évre vetítve a szám kedvezőbb lehet.
A számokból látható, hogy az átmenet éveiben, majd a kilencvenes években tapasztalható zuhanás után a gyerekvállalási kedv lanyhulása a 2000-es évektől megtorpant, de a gazdasági válság megint csak visszavetette a szülések számát. 2011 volt a mélypont: akkor 8,8 újszülött jutott 1000 lakosra.
A gazdasági válság által még nem befolyásolt 2009-es adatig máig sem sikerült visszaverekedni magunkat.
MTI
