Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az elmúlt tizenöt évben Horvátországban a fejlesztések nagy része a közúti közlekedésre koncentrált, míg a vasúti közlekedésre alig valamit költöttek. Vonaton hihetetlen menetidőkkel lehet eljutni a tengerpartig.
A túlzsúfolt autópályák elkerülése végett Vonattal a tengerre címmel hirdetett akciót a horvát vasúttársaság (HZ) – írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn. A személygépkocsival történő utazás árának töredékébe kerül ugyan a vonatjegy az Adriai-tengerre, de egy ilyen út akár egy napig is eltarthat.
A lap szerint a legrosszabbul azok járnak, akik a kelet-horvátországi Eszékről akarnak az Adria-tenger mentén fekvő Sibenikbe utazni. A mindössze 620 kilométer távolság autóval öt óra alatt megtehető, ha valaki mégis a horvát vasúttársaság mellett dönt, és vonattal utazik át az országon,
három átszállással 25 óráig tart az út. Az újság továbbá hozzáteszi, hogy egy profi kerékpározó 16 óra alatt teszi meg ugyanezt a távolságot.
A Varasd (Varazdin)–Split-viszonylat vonattal 16 óra 22 perc, autóval négy és fél óra. A Zágráb és Split közötti vonattal hét és fél óra, autóval viszont 3 óra 45 perc.
A MÁV épp a múlt héten indította el az Adriai-tengerre tartó közvetlen járatot. Igaz, az csak Isztriáig megy, éjszaka közlekedik, a menetidő Budapesttől valamivel több, mint 12 óra.
Az elmúlt tizenöt évben Horvátországban a fejlesztések nagy része a közúti közlekedés terén történt, míg az összes többi ágazat (vasúti, légi közlekedés, vízi közlekedés) elhanyagolt állapotban van. Emiatt a horvát állampolgároknak mindössze 12 százaléka használja a tömegközlekedési eszközöket.
A Vecernji List című horvát napilap hétfőn arról cikkezett, mennyire elavult a horvát tömegközlekedésben használt járműpark. A horvát hajók és komphajók átlagéletkora 46,2 év, a vonatoké harminc. A lap szerint a mozdonyok 70 százalékát tíz éven belül le kell cserélni, mert használhatatlanná válnak. A villamosok átlagéletkora 30 év körüli, az autóbuszok terén azonban jobb a helyzet, ott 10,6 év a járművek átlagéletkora, míg a repülőgépeké 12,8 év.
Az egymillió lakosra jutó autópályahossz alapján Horvátország a negyedik helyen áll az Európai Unióban (EU), összesen közel 1330 kilométer autópálya épült az országban. Ugyanakkor egyike a legdrágább autópályáknak is az EU-ban. A közlekedést tovább nehezíti, hogy fizetőkapus rendszer működik az országban, ami miatt a turistaszezonban, váltónapokon, több kilométeres sorok is feltorlódnak az autópályán.
A horvát kormány azt tervezi, hogy 2030-ig felfejleszti a tömegközlekedést, ami várhatóan csökkenti majd a személyautó-forgalmat. Az egy főre jutó gépkocsik száma alapján Horvátország az élen jár az unióban, ennek oka azonban részben az, hogy rosszul szervezett a tömegközlekedés az országban.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?