Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Tömegesen vándorolnak el az emberek Dél- és Kelet-Magyarországról az ország más részeire – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. most közzétett elemzéséből. Összesen 1164 olyan település van, vagyis az összes magyar város, illetve falu harmada, ahonnan a lakosság legalább 3 százaléka elvándorolt az országon belül máshová 2007 óta, csak ezekről a helyekről 216 ezer ember költözött el. 318 olyan települést is találtak, ahonnan a lakosoknak több mint egytizede elment. Olyan hely pedig ennél jóval kevesebb, mindössze 359 volt, ahova a lakók minimum 3 százaléka nemrég költözött be.
Ráadásul a felmérésben csak az 500 fősnél nagyobb településeket vizsgálták, vagyis a legkisebb falvak még ki is estek itt. A vizsgálatban a 2007 és 2015 közötti időszakot tekintették át.
Vagyis az összkép egyértelmű: az ország szegényebb részeiről sokan költöznek el az országon belül máshova, de területileg koncentráltan, néhány jómódú nagyvárost választanak csak. A legnépszerűbb célpont nem meglepő módon Budapest, majd Győr, Sopron és Székesfehérvár következik a listán. Az elvándorlás az ország déli és keleti részein a legnagyobb, gyakorlatilag csak Szegedről, Debrecenből, és a két nagyváros közvetlen környékéről nem mennek el tömegesen az emberek. A legnagyobb zuhanást Miskolcon mérték, ott a megfigyelt nyolc évben 12 ezerrel csökkent a népesség.
Egyértelmű az is, hogy az emberek a jobb életkörülményekért választják a költözést. A GKI egymás mellé tette a belső migráció és az egyes városokban élők jövedelmi változásainak adatait, az egybeesés pedig látványos: gyakorlatilag pontosan ugyanazokban a városokban nőttek leginkább a keresetek, ahova sokan költöztek. Budapesten és a nagy nyugat-magyarországi városokon kívül Kecskeméten javultak legtöbbet az életkörülmények, nem csoda, hogy a legtöbben ezeket a helyeket választották, amikor költözni kellett.
