Néhány hét alatt több haláleset is történt kiemelt figyelemmel kísért építkezéseken. A szakminisztérium a gazdaság fellendülésének tulajdonítja a statisztika romlását.
„Pista a barátunk volt, 19 éve dolgozott velünk” – magyarázza Babos Rezső cégtulajdonos, hogy számukra miért nem pusztán egyszerű munkahelyi baleset volt a sok közül, ami decemberben történt a Tiborcz Istvánhoz köthető turai kastély építkezésén. „Epilepsziás volt. Akkor éppen egyedül volt. Valószínűleg rohamot kapott...” – emlékezik vissza Babos a történtekre. „Sisak volt a fején, de arcra esett” – fűzi hozzá. Egy epilepsziásnak elegendő egyetlen neurológusi szakvélemény, hogy gyógyszerekkel kordában tartsák a betegségét, és máris foglalkoztatható.
Az utóbbi két hónapban több kiemelt beruházáson is történt haláleset. Decemberben a budavári karmelita kolostor felújításán, ahová a Miniszterelnökség költözik, januárban az úszó-világbajnokságnak helyet adó Margitsziget csatornázási munkálatain és a tiszapüspöki gabonafeldolgozó fejlesztésén. Ez utóbbit több mint 9 milliárd forinttal támogatja az állam. A rendőrség mindegyik ügyben nyomoz, de gyanúsítottat még nem hallgattak ki.
Ez nem meglepő, hiszen ugyanez a helyzet a Várkert Bazárban több mint három éve, 2013-ban bekövetkezett halálos baleset ügyében is. A rendőrség tájékoztatása szerint halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanújával nyomoznak, a jelek szerint egyelőre eredménytelenül.
A kormányhivatal vizsgálata ugyanakkor azt állapította meg, hogy az ácsmunkákat végző áldozat nem viselte a védőfelszerelést, holott azt a munkáltató átadta neki. A munkavédelmi felügyelet mindenesetre megbírságolta a munkáltatót, de a hivatal elmondása szerint más súlyos szabálytalanságot nem tapasztaltak. A Várkert Bazár fővállalkozója a Swietelskyvel konzorciumban pályázó West Hungária Bau Kft. volt. A tulajdonosa, Paár Attila a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak üzleti partnere.
Az is igaz ugyanakkor, hogy a fővállalkozó csak addig felelős a munkavédelmi kihágásokért, amíg nem tudja bizonyítani, hogy a maga részéről mindent megtett. Mindegyik említett helyszín, ahol az utóbbi hetekben haláleset történt, a kormány számára presztízsberuházás, kivéve Tura, ahol Tiborcz üzleti köre építkezik.
Az elmúlt évek adatai alapján úgy tűnik, mintha a hatóságok elnézőbbek lennének. Míg egy évtizede a munkaügyi felügyelet munkatársai évente még 20–25 ezer munkáltatót ellenőriztek, ez a szám 2015-re 14 ezer alá esett. Töredékére csökkentek a kiszabott munkavédelmi bírságok is. 2007–2008-ban még több mint egymilliárd forintot hajtottak be, 2016 első háromnegyedében már csak 56 milliót. A munkáltatók többsége valószínűleg örül ennek a tehercsökkenésnek, s szúrópróbaszerű kérdésünkre többen úgy nyilatkoztak, hogy – a hivatalos statisztikával szemben – nem érzékelik az ellenőrzések ritkulását.
Nem is lenne probléma a bürokrácia csökkenése, ha nem szaporodnának a balesetek. 2013-tól évről évre 8–15 százalékkal bővült az ismert esetek száma, és egyre több a halállal végződő tragédia. Márpedig a kormány éppen 2012-ben kezdett bele a munkaügyi felügyelet átszabásába. Először megszüntette a hivatal önállóságát, idén pedig a munkafelügyelet már csak egyetlen főosztály a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), míg a gyakorlati munkát a megyei kormányhivatalokban végzik. A munkavédelmi szabályok betartását korábban 1300-an ellenőrizték, most háromszázan. Ezzel átlagosan 47 évre nőtt az az idő, mire egy vállalkozáshoz eljut egy ellenőr.
A szaktárcánál nem aggódnak. „Az utóbbi tíz év adatai alapján elmondható, hogy évente átlagosan húszezer munkáltató munkavédelmi hatósági ellenőrzése valósul meg” – válaszolta a HVG érdeklődésére az NGM. Ráadásul új ellenőrzési formát vezettek be, az írásbeli beszámoltatást, amikor a munkáltatóknak írásban kell tájékoztatást adniuk, miként teljesítik a munkavédelmi követelményeket. Ma már az összes ellenőrzésnek az egytizede ezzel a módszerrel történik. A minisztérium azzal magyarázza a balesetek számának növekedését, hogy az utóbbi időben jelentősen nőtt a foglalkoztatottság is. A konkrét beruházásokkal kapcsolatban viszont azt állítják a tárcánál, hogy az intézkedések során nem tesznek különbséget a vállalkozás mérete, formája, tőkeerőssége vagy tulajdonosi köre alapján. Csupán a tevékenység veszélyességét és a munkavállalói létszámot veszik figyelembe, amikor kiválasztják az ellenőrzés célpontját.
Némi hiányosságot azért mégis érzékelhet a kormány. Tavaly nyáron törvénymódosítással visszakozott ugyanis egy-két szakszervezeti érdeksérelem ügyében. 2012-ben nemcsak a munkaügyi felügyelet addigi rendszerét rombolta szét, hanem újrafogalmazta a munka törvénykönyvét is, amivel számos munkavállalói jogosultságot csorbított, így például a dolgozói érdekképviseletek ellenőrzési jogát. Ezt kapták most vissza a szakszervezetek azzal, hogy január 8-áig minden olyan munkáltatónál munkavédelmi képviselőt kellett választani, ahol legalább 20 dolgozó van. Más kérdés, hogy a skandináv országokban magának a szakszervezetnek a kezében van az ellenőrzés irányítása. Az érdekvédők területi alapon delegálják a munkavédelmi képviselőket, akik azután állami alkalmazottakként végzik a munkájukat. Norvégiában 2015-ben százezer munkavállalóra alig több mint egy haláleset jutott, Magyarországon épp a duplája.
Egy lecsúszott zsákfaluban játszódik, ahhoz képest mégis meglepően pozitív kicsengésű a Loupe Színházi Társulás Az éjjel soha nem érhet véget című bemutatója. De mit jelent itt a fociultrák kedvenc dala? Kritika.
Parázs vita zajlott az EP-ben Magyarországról – Pride, gyülekezési jogok, sátánizmus.
Ami valójában egy kármentesítésre szoruló ipartelep.
A kamatok egyelőre nem érkeztek meg.
A Zippert a szélsőjobboldali AUR párt köreiből bízták meg a feladattal.
