Az adózás rendjéről szóló 2017-es törvényjavaslat egyik pontja lehetővé tenné, hogy továbbra se kelljen kiadni a tao-pénzek elszámolását – hívja fel a figyelmet az Index.

Az adózásról szóló törvényjavaslat egy salátatörvény, amely egy hónapja jelent meg véleményezésre a kormány oldalán, a több száz paragrafus között a 3. rész 128. § (5). pontja, pedig azt mondaná ki, hogy "közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott adótitoknak minősül".

A hivatkozott (1). bekezdés szerint pedig „adótitoknak minősül különösen az államháztartás központi alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás, az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás, vagy az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa igénybe vett adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke”.

Vagyis a tao-támogatások akkor is adótitoknak minősülhetnének, ha egyébként közérdekű adatokról van szó, magyarul el lehetne őket titkolni. Ez azért fontos, mert a tao-támogatások összegéről szóló közérdekű adatigénylések esetén a bíróságok mindeddig arra hivatkoztak, hogy hiába társasági adókedvezményekről van szó, ez még mindig közérdekű adat, és ki kell adni az elszámolásokat. 

A legtöbb tao-támogatás évek óta a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnál landol, de az elszámolásokat évek óta nem adják ki, holott eddig minden bíróság (a Székesfehérvári Törvényszék kétszer is, és a Fővárosi Ítélőtábla is) kimondta, hogy a tao-pénzek is közpénznek minősülnek.

A felcsúti alapítvány és a kormány ellenben a Kúria véleményét is ki akarja kérni az ügyben, de ez a törvény megoldaná a problémát, ugyanis így a közpénzt is el lehetne titkolni. Elvileg a friss törvénynek nem kellene befolyásolnia a Kúria döntését, a testülethet ugyanis már októberben eljutott az ügy, de elképzelhető olyan felállás, hogy mégis befolyásolhatná a döntést az új kitétel, vagyis a pártpolitika felülírná a bíróság munkáját.

A korrupcióellenes szervezet, a Transparency International szerint a kormány által javasolt cikkely egyébként alkotmányellenes is lenne, mert az alaptörvény alapvető jogként határozza meg a közérdekű adatok megismerését, ami előrébbvaló az adótitok védelménél.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila az Indexnek azt mondta, a kérdéses mondat egyik részével kapcsolatban jelezték az NGM-nek, hogy kifogásaik vannak, a másik részével kapcsolatban viszont még az Alkotmánybíróság döntésére is várni kell. Péterfalvi hozzátette, kérdés, hogy a nemzeti vagyonnal gazdálkodó cégeknél is korlátozhatnák-e a nyilvánosságot az adótitokra hivatkozva, de azt jogi nonszensznek nevezte, hogy a "közérdekből nyilvános adat" adótitokká válna, ezekről ugyanis egy másik törvény rendelkezik.

Korábban az is felmerült, hogy más módon tennék lehetővé a tao-elszámolások eltitkolását, egy korábbi módosítás szerint ugyanis nem csak közhasznú alapítványok kaphatnak tao-támogatást, a nem közhasznú alapítványoknak pedig kisebb adatszolgáltatási kötelezettsége van.