A további tárgyalási fordulókon a jelenleginél több rugalmasságot fog kérni az EU-tól - mondta David Davis, aki a nyári parlamenti szünet után először összeült alsóházat tájékoztatta az Európai Bizottság tárgyalásvezetőjével, Michel Barnier-val folytatott megbeszéléseiről.    

Példaként említette, hogy az unió egyelőre nem tervezi az EU-országokban élő brit állampolgárok jelenlegi szavazati jogának fenntartását, jóllehet London egyértelművé tette, hogy biztosítani kívánja a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok részvételi és szavazati jogait a brit helyhatósági választásokon.

A brit Brexit-miniszter szerint jelentősek a nézetkülönbségek London és Brüsszel között abban a kérdésben is, hogy Nagy-Britanniának milyen további fizetési kötelezettségei lesznek EU-tagsága megszűnése után. A brit kormány igen alaposan megvizsgálja az EU által előterjesztendő követeléseket, de a két fél egyelőre "nagyon eltérő jogi állásponton van" abban a kérdésben, hogy "ki kinek mennyivel tartozik" - közölte Davis.

Hivatalosan egyelőre nem hangzottak el konkrét összegek, de a Financial Times néhány hete közölte, számításai szerint az Európai Unió akár százmilliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Nagy-Britanniának a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás fejében.

A lap értesülései szerint az EU Brexit-tárgyalóinak kalkulációi egyebek mellett tartalmazzák a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra, 2019-2020-ra vállalt mezőgazdasági és egyéb költségvetési hozzájárulást, és az uniós adminisztratív költségeket. A brit kormány és személyesen David Davis is azóta több nyilatkozatban határozottan leszögezte, hogy London ekkora számlát biztosan nem fog elfogadni és kifizetni.

Keddi alsóházi beszámolójában Davis azt mondta, érzése szerint az EU megpróbálja a szűk tárgyalási időkeretet arra felhasználni, hogy a brit kormányt belehajszolja egy megállapodás elfogadásába a kilépés pénzügyi és egyéb feltételrendszeréről. Hozzátette, arra számít, hogy a pénzügyi kötelezettségekről folyó vita végigkíséri az egész tárgyalási folyamatot.

A brit EU-tagság várhatóan 2019 márciusában szűnik meg. A brit kormány idén márciusban aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely szabályozza a kilépési folyamatot, és kétévi tárgyalási időkeretet határoz meg.

Az Európai Bizottság azonban szeretné jövő őszig lezárni a tárgyalássorozatot, hogy legyen elég idő a kilépési feltételekről szóló megállapodás parlamenti ratifikálására.