„Egy hónapja már jogcím nélküliek vagyunk” – mutatja a végzést Andrea, egyelőre még a pici lakásban, ahol öten laknak. Az utolsó fillérig mindig pontosan fizettük a számlákat, semmi adósságunk nincs – meséli zaklatottan. A család a közösségi együttélés szabályainak megsértése miatt kerül utcára. Jánosnak, Andrea élettársának van munkája, rendes fizetése, a csekkeket is időben feladják, nem értik, hogy egy családi viszály miatt miért kell hajléktalanná válniuk.

A fiatal nő még tavalyelőtt költözött a szegedi szociális bérlakásba két fiával, akik még általános iskolások. A 34 négyzetméteres lakásban éppen csak elrendezkedtek, amikor a nő megismerkedett a szomszédban élő férfival, akitől a harmadik gyermeke is született, így már öten élnek az egyszobás bérlakásban.

hvg.hu

Ekkor kezdődtek a veszekedések a szomszédban élő anyósával, akinél korábban élettársa, János lakott. A háborúskodáshoz csatlakoztak további szomszédok is, majd rendre kihívták hol a rendőrséget, hol a fenntartó önkormányzati cég rendészeit, akik jegyzőkönyvet vettek fel.

Ennek alapján olyan végzést hozott a szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt., hogy a közösségi együttélés szabályainak megsértése miatt felmondják Andreáék szerződését, így a nőnek és gyerekeinek augusztus 31-vel ki kellett volna költözniük. Nem hagyták annyiban, a helyi cigány önkormányzati vezető közbenjárásával meghallgatást kértek a társaságtól, ahol azt is közölték, hogy inkább költöznének, az elmérgesedett családi viszály miatt nem szívesen maradnak. Ekkor egy 30 négyzetméteres, fürdőszoba nélküli lakást ajánlott a cég a háromgyermekes családnak, amit ők nem fogadtak el.

"Azt ajánlották, hogy vegyünk egy nagy műanyag kádat."

Andrea szerint viszont így is alig férnek el az egyszobás kislakásban. Az IKV Zrt., mivel nem költöztek el a felajánlott lakásba, másodjára is a lakás kiürítése mellett döntött. Andreáék meg mehetnek az utcára a három gyerekkel. Kolompár Andreáék történetében tehát fel sem merült, hogy díjhátralékuk lenne. Másoknál viszont ilyennel is találkozunk, és ugyan akadnak eladósodott bérlők, akikkel eddig türelmes volt az önkormányzat, úgy tűnik, hogy ennek vége, meghúzzák a gyeplőt.

hvg.hu

Bekeményítettek?

Szegeden tavaly 9, az idei év szeptember 30-ig 12 lakásból lakoltatott ki bérlőket az IKV Zrt. A fizetési meghagyásokról szóló levelek is egyre gyakrabban mennek ki.  A bérleményeikben vannak olyan adósok, akik évtizedek alatt halmoztak fel akár milliós hátralékot is, esetükben is csak az idén keményített be az IKV, de a hvg.hu-t olyan bérlő hozzátartozója is megkereste, akinél a gyámság alá helyezés éppen folyamatban van, de már értesítették a bérleti szerződés felmondásáról. Nyáron egy 2010 óta adósságot halmozó hetvenen felüli nyugdíjas asszonyt lakoltattak ki. Szeptemberben pedig egy 2000 óta, ma már milliós tartozást maga előtt görgető férfit értesítettek a lakás kiürítéséről. Ez utóbbi esetében végül egy százezer forintos törlesztő részletben állapodtak meg, kérdés, hogy meddig bírja Király Imre, aki nyolc gyermeket nevelt ebben a lakásban, akik közül ketten még középiskolások, egy pedig még csak 12 éves. A kilakoltatás időpontja is ki volt már tűzve Királyéknál, de végül sikerült a csillagászati összegű részletfizetésben megállapodniuk.

Tehát úgy tűnik, hogy hosszú türelmi idő után bekeményít az ingatlanokat kezelő önkormányzati cég, az idei első féléves beszámolója szerint az IKV Zrt jogi képviselői 103 esetben fizetési meghagyást küldtek, 44 esetben bírósági eljárást is kezdeményeztek az ingatlanok kiürítésére. Ezek nem mindegyike végződik persze kilakoltatással, előfordulhat, hogy időközben fizetnek a bérlők, vagy megállapodnak a tulajdonossal.

Több jut a lakhatásra a gazdagabb városokban

Győrben a csaknem négyezer bérlakás 80 százaléka szociális bérlakás, míg Szegeden ez az arány 76 százalék. Miskolcról még nem kaptuk meg a kért adatokat, a Habitat for Humanity információi szerint itt mindösszesen 372 szociális alapon bérbe adott lakás van, míg Nyíregyházán 1624.

A fővárosban is ugyanez a helyzet, a Habitat for Humanity idei jelentése szerint a VIII. kerületben jóval alacsonyabb, 10,8 százalék, míg az I. kerületben 80 százalék a szociálisan bérbe adott lakások aránya.

MTI / Balogh Zoltán

A dunántúli nagyvárosban, 20-50 ezer forinttal magasabbak a keresetek, mint Szegeden, a munkanélküliségi ráta is nagyjából két százalékkal alacsonyabb. Mégis a szociális alapon bérbe adott lakásokra alacsonyabb keresettel lehet pályázni az együtt költözők esetén: míg Szegeden 37 050 forint az egyedülállók és a családoknál is az egy főre elvárt kereseti küszöb, addig Győrben ezt a határt 28 500 forintnál húzták meg az együttköltözőknél, igaz, az egyedülállóknál a 42 750 forint a feltétel. Nyíregyházán a 2015-ben hozott lakásrendeletük szerint alsó jövedelmi határt nem szabnak, a felső határ, aminél többet kereső nem igényelhet szociális bérlakást, az együttköltözőknél 85 500, míg egyedülállóknál 142 ezer forint.

Hiányzik a központi támogatás

2015-ben az állam kivonult a lakásfenntartási támogatásokból, ráadásul az adósságkezelő programokat sem finanszírozza. A lakásokat és a hozzáférés feltételeit az önkormányzatok saját hatáskörben alakítják – állapítja meg a Habitat for Humanity jelentése, így az jelentősen eltérhet az egyes önkormányzatok között, elsősorban attól függ, hogy mit bír el egy önkormányzat, illetve mit akar elbírni. Szegeden még ugyan működik a másfél évtizede alapított Védőernyő a Díjhátralékosokért Közalapítvány, ám a korábbi, sokszor milliós nagyságrenddel szemben az idei év első felében csak 92 ezer forintos támogatást tudtak adni a szorult helyzetbe kerülőknek. Nyíregyházán is működik a RÉS, a Rászorulók Életének Segítése Közalapítvány.

A legtöbb nagyvárosban inkább igyekeznek szabadulni a bérlakásállománytól, még az egyébként szociális lakásprogramot hirdető Szegeden is közel kétszázzal van kevesebb bérlakás, mint tavaly. Országosan a lakások 1,5 százaléka szociális bérlakás.