Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Évek óta tart a kiskereskedelmi üzletek számának hanyatlása, a tendencia idén is folytatódik. 2016 végén közel 129 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, csaknem tizenötezerrel kevesebb, mint 2010 végén. Elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma esett vissza; az élelmiszer és élelmiszerjellegű vegyes üzleteké, valamint az üzemanyagtöltő állomásoké kisebb mértékben csökkent. Az üzletek száma 2010-től 2012-ig még emelkedett, majd 2013-tól folyamatosan csökkent, amelyben a nemzeti dohányboltok létrehozása, az online pénztárgéprendszer kialakítása, valamint a 2015 márciusában bevezetett - közel egy évig érvényben lévő - vasárnapi nyitvatartás tilalma játszhatott szerepet. Ráadásul az alacsony bérek miatt fogynak a falvak boltjaiban dolgozók, nagy valószínűséggel még több üzlet fog bezárni. Szakértők szerint a vidéki kiskereskedelmi üzleteket legfeljebb kormányzati szándékkal, pályázatokkal lehetne megmenteni.
A kiskereskedelmi üzleteken kívül 2016 végén összesen 6 ezer nemzeti dohánybolt, valamint 2,4 ezer gyógyszertár működött az ország területén. Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek 2010. év végi 43,5 ezres állománya 2016 végére 41 ezerre csökkent, mely döntően az élelmiszerjellegű vegyes üzletek számában bekövetkezett visszaesés következménye, amit a szakosodott élelmiszerüzletek számának növekedése (8,2%) némileg kompenzált. Ez utóbbi üzlettípuson belül jelentősen emelkedett az egyéb élelmiszer-; a kenyér-, pékáru- és édesség-; valamint a zöldség-, gyümölcsüzletek száma. A nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma 2016 végén 85 ezer volt, 12 ezerrel kevesebb, mint 2010 végén. A legnagyobb mértékben a ruházati szaküzleteké (4 ezer), az egyéb iparcikküzleteké (3 ezer), a festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok szaküzleteié (1,4 ezer), valamint a könyv-, újság-, papír- áru-szaküzleteké (1,4 ezer) esett vissza. Ugyanakkor nőtt a humán gyógyászati termékek (355) és a telekommunikációs termékek szaküzleteinek (26), a sportszerszaküzletek (39), valamint az állatgyógyászati termékek üzleteinek (51) száma.
KSH
A nemzeti dohányboltok megjelenése miatt a 2013 előtti adatokkal korlátozott az összehasonlíthatóság. Nemzeti dohányboltokkal együtt számolva 2010-hez képest 8450-nel kevesebb kiskereskedelmi üzlet működött 2016-ban. A legkisebb méretkategóriába tartozó üzletek száma 2010 és 2016 között összességében közel akkora mértékben csökkent (11,9%), mint amekkora növekedés tapasztalható ebben az időszakban a legnagyobb méretkategóriába tartozók körében (12,2%).
KSH
A közel 129 ezer kiskereskedelmi üzletet majdnem 86 ezer vállalkozás üzemeltette 2016 végén. Az országos üzletállomány egyre nagyobb hányadát működtetik társas vállalkozások, az egyéni vállalkozások által üzemeltetett üzletek aránya nem érte el a 33 százalékot. Az összes üzemeltető vállalkozás 45 százalékát a korlátolt felelősségű társaságok, 40 százalékát az önálló vállalkozók tették ki. Eltekintve az üzemanyagtöltő állomásoktól, a hazai vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma 2010 és 2016 között nagyobb arányban csökkent (13,2%), mint a külföldi vállalkozások által üzemeltetett egységeké (9,3%). Az élelmiszer és élelmiszerjellegű vegyes üzletek esetében a külföldi vállalkozások által működtetett boltok száma közel olyan mértékben nőtt, mint amilyennel a hazai üzemeltetésűeké csökkent. A többi üzlettípus esetén az üzletszám módosulásának iránya a külföldi és belföldi üzemeltetésűek esetében azonos volt, csak a mértéke tért el. Csupán a külföldiek által működtetett iparcikk jellegű vegyes, illetve használtcikk-üzletek száma stagnált.
KSH
