Nem volt ez mindig így! Elszegényedett kelet-kínai családba született Hangcsouban, 1964-ben. Még káderlapja sem volt fényes. Nagyapja a Nemzeti Pártban (Kuomintang) tevékenykedett, Mao idején kijutott neki az üldöztetésből. A politika elől menekülő szülők inkább hagyományos színjátszó társulatokban bujkáltak. A „kulturális forradalom” zűrzavarából talpra állt országban a fiút végül csak harmadik nekifutásra vették föl az újra megnyitott egyetem angol szakára. Már diákkorában „vadászott” a külföldi turistákra, hogy angoltudását a napi gyakorlatban cizellálhassa.  

Hamarosan nyelvtanár lett, és 30-évesen, ha csak egy röpke látogatás erejéig is, kijutott az Újvilágba. Seattle-ben ismerkedett meg az internettel, ami egyszer és mindenkorra megváltoztatta az életét.

Ezt otthon is ki kell próbálnom. Tíz évet adok magamnak, hogy sikeresen bevezessem. Különben visszamegyek tanítani

- így fogadkozott a kezdetekkor. Első két hazai vállalkozása még bedőlt, de – a rendszeres angol nyelvű levelezőtársai által csak Jacknek titulált fickó - nem adta föl.

Négy évvel később, némi tanulási folyamatot követően hangcsoui lakásukba meghívta 16 barátját, és bemutatta legfrissebb ismereteit. Átszellemülten villantotta föl előttük a számítástechnikai fejlődés beláthatatlan perspektíváit. „Kitárul előttetek a világ, mint az ezeregyéjszaka meséjében – szezám, tárulj!” Pár órás előadását követően a magántársaság összedobott 60 ezer dollárt, és a cég neve Alibaba lett.

Nem kellett visszamenni a katedrára

Eltelt a fogadalmi tíz esztendő, és Jacknek már eszébe sem jutott, hogy visszaálljon a katedrára. Az Alibaba bombaüzletként egyre felsőbb osztályba léphetett. Kezdetben céges weboldalak készítését vállalták, majd a Yellow Pages mintájára létrehozták a China Pagest. Három év múltán már 800 ezer dollárosra nőtt a cég. Rövid időre még a külügyminisztérium nemzetközi kereskedelmi központjának létrehozásánál is bábáskodtak. Aztán az internet hazai terjedési hullámát meglovagolva jött a mába érő nagy dobás: a business-to-business hálózat megteremtése.

Jack Ma, az alibaba.com ügyvezető igazgatója egy Yahoo által szervezett sajtótájékoztatón Pekingben 2005 novemberében.

AFP / Peter Parks

Jack Ma viszonylag hamar lemondott a vezérigazgatói posztról, hogy fiatalabbaknak biztosítson bizonyítási lehetőséget. Cégeinek legtöbb vezetője ma is 30-40 év körüli. „Közvetlen munkatársaimnak mindig legalább 20 esztendővel fiatalabbnak kell lenniük, mint a kormánypolitikusoknak.” (Ez korántsem teljesíthetetlen feladat…)

A Főnököt az sem érdekli, hogy a jelöltek elitdiplomával érkezzenek. „Legyenek a legőrültebbek, akik nem ismernek lehetetlent!” Elvégre ő is így kezdte, „anélkül, hogy valójában fogalmam lett volna az egészről.” Először csak a világhálóban rejtező lehetőségeket ismerte föl. Aztán fokozatosan beletanult a szakmába és ötleteknek sem volt híján. Bár ahogy utólag szerénykedve fogalmaz: angol nyelvtudása okán nem kellett fölfedeznie a spanyolviaszt, „csak az importötleteket lefordítani kínaira” - és a jó milliárdos birodalom léptékeire. Hát éppen ez az!

Az e-kereskedelem olyan ütemben szárnyalt a mérhetetlen méretű piacon, hogy hamarosan Jerry Yang is megkereste. A Yahoo alapítója (aki nem mellesleg szintúgy kínai, igaz, tajvani származású, bár ennek már régen nem volt jelentősége!) menten egymilliárd dollárral szállt be a gyorsan gyarapodó Alibabába!

Jack Ma, az Alibaba Group elnöke egy, az Alibaba új mobil-üzenetküldő app, a Laiwang sajtótájékoztatóján 2013 novemberében.

AFP / ImagineChina / Zhengjiang Daily

Ma mindig is arra törekedett, hogy „több lábon álljon”. Cégcsoportja rövidesen kilenc nagyobb fiókvállalkozás fölött uralkodott. Az anyavállalattól kezdve a Taobao (Kincskereső) online bolhapiacon, a Tmall virtuális márkabolt-hálózatán, az eTao-n és az AliExpressen át az Alipay online fizetési szolgáltatásokat nyújtó cégig. E-kereskedelmi platformjain hamar évente jó 150 milliárd dollár értékű áru cserélt gazdát. Fergeteges forgalmukat a kötelező visszafogottsággal persze úgy értékelik: ők voltaképpen jelképes jutalékért (0,5-5 %) csak közvetítenek, inkább a reklámbevételeik számottevőek.

Világháló és kapcsolati háló

A siker igézete gyorsan a céghez vonzotta az Alibaba ma már egyik fő tulajdonosát, a japán SoftBank vezetőjét, Szon Maszajosit, a szigetország egyik, ha nem „a” leggazdagabb emberét is. A két főnök abban is egyivású, hogy mindketten a villámgyors nemzetközi alkalmazkodásban keresik a boldogulás újabb és újabb ösvényeit. Most éppen Donald Trump udvarában is „lájkolnak” – nagyszabású, munkahelyteremtő beruházásokkal. Jack Ma külön vagy „természetesen” a pekingi elnök-pártfőtitkár kíséretében ma már szívesen látott vendég a legelőkelőbb amerikai körökben.

De odahaza mindig is gondosan szőtte „világhálóját”. Korábban nem egyszer hírbe hozták avval, hogy egyes nagyfőnökök közvetlen hozzátartozói is a céghálózatának kedvezményezettjei között leledzenek. Ám amióta mind magasabbra csaptak a korrupcióellenes kínai belharc hullámai, mindez kiváltképp kényessé vált. Jack Ma sietve hátrébb lépett, mint szigorú üzletember: „Mi a részvényeseink számára teremtünk értéket. Ők pedig nem akarhatják, hogy ellenezzük azt a kormányt, amely küzd a korrupcióval.” És ugyebár, hol az a főnök, aki töviről-hegyire ellenőrizné, kik is jutnak a részvényeikhez.

Jack Ma az Intime áruházainak 15. évfordulóján 2014-ben.

AFP / Xinhua / Ju Huanzong

Az üzletmenet akár az ezeregyéjszaka meséit idézte. Jack Ma Alibabája cégbirodalommá gyarapodott. Fokozatosan fölülkerekedett az Amazon.com-on és a PayPal cégen is, majd az eBay-t kiszorította Kínából. A maholnap 1,4 milliárd lelket számláló piac legnagyobb e-kereskedelmi cégének ma már több mint 400 millió aktív vásárlója akad. Senki sem lepődött meg, amikor 2014-ben jött a bombanyitás, a New York-i értéktőzsdén. Ez lett minden idők addigi legnagyobb elsődleges tőzsdei részvénykibocsátása.

Időközben az Alibaba áruvolumenét csak a Wal-Marté haladta meg az egész világon. A közelmúltban ezt a csúcsot ostromolta meg a kínai mágnás. Cége a minap 2,9 milliárd dollárt sem sajnált arra, hogy beszálljon a Sun Art (többek között az Auchan/China anyavállalata) kiskereskedelmi hálózatba. Az ebből a célból (is) kibocsátott kötvényeit alaposan túljegyezték. A hétmilliárd dollárért kínált adósságpapírjaiért végül hat és félszeres ajánlat érkezett, ami rekordot jelent az idei ázsiai vállalati kötvénypiacon. A Valentin-nap kínai „ellentételezésének” szervezett Singles’ Dayen – amelyen Ma elnök énekszóval köszönti munkatársait -, az idén is csúcsforgalmat bonyolított (15,61 milliárd euró értékben), jócskán fölülmúlva a mifelénk is terjedő Black Friday divatját.

Sikerei egyre magasabbra emelték. Egyre gyakrabban szerepelt a dollármilliárdosok listáján, sőt ő volt az első „szárazföldi kínai”, akinek címlapsztorit szentelt a tekintélyes Forbes magazin. A Fortune a világ legnagyobb vezetőinek rangsorában az idén a második helyre emelte. Már eddig is nem egyszer ő lett a pulzáló piacon a leggazdagabb kínai – a hongkongi nábobokat is beszámítva. Jack Ma vagyonát 37-38 milliárd dollárra taksálták. Ma. Vagy tegnap. Hiszen a Bloomberg Billionaires Index szerint csak az idén 14,1 milliárddal hízott a vagyona, amit a szaklap egyenesen 47,4 milliárdra becsül.

Jack Ma tehát ma már a világszínpadon sütkérezik a siker sugaraiban. Ám az éleződő versenyhez szokott vállalkozó nem győzi hangsúlyozni, aki nem akar lemaradni, az kapaszkodjon: „Addig kell rendbe hozni a tetőt, amíg süt a nap!”