Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A férfi a Délmagyar.hu-nak számolt be az esetekről. A lap 56 éves olvasója először tavaly devemberben kapott sms-t a bankjtától, hogy több mint hárommillió forintot vettek le a számlájáról, így nem maradt semmi pénze. A pénzintézetben megtudta, mi történt: egy végrehajtó iroda inkasszálta a pénzt.
A bankban az adategyeztetés során derült ki, hogy nem a férfinak, hanem egy szintén szegedi névrokonának van adóssága. "Az iroda elnézést kért, és még aznap visszautalta a pénzemet."
Juhász Tibor megnyugodott, hogy az ügy rendeződött, idén augusztusban azonban újra sms-t kapott a banktól: ismét hárommilliót vettek le a számlájáról. Ismét kiderült, hogy a névrokonával tévesztették össze, és megint azonnal visszaadták a pénzét.
Nem úszta meg azonban egy harmadik baki nélkül, legutóbb november 30-án vontak le a számlájáról valamivel több mint egymillió forintot. "A bankban közölték, hogy nem ők hibáztak, és már az iroda is azt mondta, nem ők hibáztak, nem tehetnek arról, hogy a bank az én számlámról emeli le a pénzt. Ment az egymásra mutogatás."
Végül az irodától kapott egy igazolást, amivel Juhász Tibor visszasietett a bankfiókba. Ott elnézést kértek tőle, megint visszatették a pénzt – ötezer forint levonása után – a számlájára, de nem ismerték el a hibát.
A lap megkereste a pénzintézetet, ahonnan banktitokra való hivatkozással csak általános válasz érkezett. Eszerint a hatósági átutalás befogadás alapjául szolgáló adatokat a pénzintézet felé a hatósági átutalást kezdeményező fél – így például a végrehajtó, a NAV, az önkormányzati adóirodák – adja meg, és kötelezettsége neki van annak ellenőrzésére minden szempontból.
A végrehajtó iroda vezető azt válaszolta, hogy programot cseréltek, és az adatok konvertálása során keveredhettek névazonosság esetén a személyi adatok.
