A csúcsnak vége, a harc folytatódik című videóval kerülte meg Orbán Viktor, hogy nyilatkoznia kelljen a sajtó képviselőinek a brüsszeli EU-csúcsot követően. A hagyományosan minden tagország vezetője által megtartott, a kétnapos találkozót értékelő sajtótájékoztatót a magyar kormányfő egy időben azzal kerülte el, hogy csupán a be- és kijáratnál állt meg néhány percre nyilatkozni, most azonban még ezen is túlment. Nemhogy a magyar és a külföldi sajtónak, de még az MTVA tudósítójának sem adták meg a lehetőséget a kérdezésre, a kormányfő stábja ugyanis csupán a Facebookra töltött fel videóüzeneteket – igaz, abból mindjárt ötöt.

Apró szépséghiba, hogy ezek gyakorlatilag semmi másról nem szóltak, mint hogy a kormányfő csatába indul, harcban áll és kézitusát folytat – hátizsákjában a nemzeti konzultáción részt vevő 2,3 millió magyar egybehangzó véleményével.

Az pedig még nagyobb szépséghiba, hogy már egyáltalán nincs arról szó, hogy a magyar kormány magányos harcosként áll ki a brüsszeli hatalom ellen. Ugyanis már a csúcs levezetője – vagyis az állam- és kormányfők csúcsszervének, az Európai Tanácsnak az elnöke –, Donald Tusk is azzal indított, hogy nem tartja jó ötletnek a menekültek áthelyezését szabályozó kvótarendszer kötelező jellegét. Főleg azért, mert nem látja mögötte a tagországok egyöntetű támogatását.

Tusk ugyan a csúcs után a szolidaritás fontosságára hívta fel a figyelmet, és köszönetet mondott az áthelyezésben részt vevő országoknak, de azt is kénytelen volt elismerni: továbbra sem sikerült dűlőre jutni a kvótarendszert támogató nyugati és azt ellenző és el sem fogadó keleti államok között. (A rendszer törvényessége nem kérdéses, azt a kvótaperben megerősítette az Európai Bíróság, ennek ellenére a tagországok a vártnál jóval kevesebb menekültet fogadtak be, amire az is magyarázat, hogy köszönhetően a tavaly márciusban Törökországgal megkötött egyezménynek is, nem is érkeznek már akkora számban menekültek.)

A brüsszeli találkozót követően így Orbán Viktor sem tudott győzelmi jelentésről számot adni, ehelyett köszönetet mondott azoknak a magyaroknak, akik részt vettek a nemzeti konzultációban. „Kölcsönadták nekem az erejüket, és lehetővé tették, hogy ezen a csúcson sikerüljön visszaverni azokat a támadásokat és elhárítani azokat a rohamokat, amelyekkel Magyarország szuverenitását kis híján ismét megsértették. És megakadályoztuk, hogy olyan döntések szülessenek, amelyeknek az eredményeképp idegenek telepítettek volna Magyarországra” – fogalmazott a miniszterelnök egy kamera előtt, kérdező nélkül.

A nyúlfarknyi videó végén megragadta az alkalmat, hogy „szép adventet, áldott, békés, boldog karácsonyi ünnepeket” kívánjon Magyarország lakóinak, 2018-ról pedig csak ennyit mondott: „Hajrá, Magyarország, hajrá magyarok!”

Nézzük, valójában mi történt a csúcson.

• Jóváhagyták a huszonhetek, hogy megkezdődjön Nagy-Britannia és az EU között a Brexit utáni kapcsolatról szóló tárgyalás.
• A védelem terén júniusban elindult strukturált együttműködés (PESCO) terén felszólítják a tagállamokat, hogy 2018-ban fogadják el az európai védelmi ipar fejlesztési programját, a Tanács pedig vizsgálja felül a jelenlegi programok felülvizsgálatát.
• Megerősítették a szociális és kulturális együttműködés fontosságát, kiemelve, az Erasmus+ program jelentőségét. Ennek azért van jelentősége, mert a következő, 2020 után induló költségvetési ciklusban már biztos helye lehet az EU egyik legsikeresebb projektjének, az idén 30 éves ösztöndíjprogramnak.
• Nyomatékosan megerősítették a tagállamok a párizsi klímaegyezmény iránti elkötelezettségüket.
• Az EU továbbra is a kétállami megoldást támogatja a Közel-Keleten, vagyis elutasítja a washingtoni vezetés döntését, amellyel Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának.
• Meghosszabbítják az Oroszország elleni szankciókat.
• A csúcs előtt a visegrádi négyek 35 millió eurós felajánlást tettek az olasz kormány által koordinált líbiai menekültprogramhoz. Ezt is Orbán Viktor jelentette be.