Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
„Előbb-utóbb fel kell hagynunk azzal a szamársággal, hogy csak azért táplálunk fel egy csirkét, hogy megegyük a szárnyát és a mellehúsát. Egy megfelelő környezetben külön-külön fogjuk tenyészteni ezeket a darabokat” – jövendölte még 1931-ben Winston Churchill. Az akkor még csak leendő brit miniszterelnök jóslata beválni látszik, s száz évvel az ötlet felvetése után a műhúsok fokozatosan kiszoríthatják a hagyományosan termelt állati alapú ételalapanyagokat.
Műhúsok már most is készülnek, s különböző startupok dolgoznak azon, hogy olcsóbbá és változatosabbá tegyék a kínálatot. Az első, laboratóriumban készült húsból sütött hamburger 2013-ban készült el, ám a költségek csillagászatiak voltak: még 2015-ben is kétszáz dollárba került egy kilogrammnyi műhús. Ma az árak 90 dollár körül járnak, a következő évtized elejére viszont a műmarha az előrejelzések szerint már olcsóbb lehet, mint a farmon nevelt. A gyártási elv nem bonyolult: csupán néhány szaporodásra képes sejtre van szükség a lemásolandó húsból, amely a „bioreaktorban”, egy ehető anyagból gyártott hálón tápanyag hozzáadásával kezd növekedni. A nehézséget az adja, hogy csak akkor érhető el megfelelő ízhatás, ha a „műanyagban” is van zsír, izom és egyéb, a természetes húsban meglévő összetevő.
„A 2020-as évtized elején a műhúsok megjelennek az élelmiszerboltokban, s verseny kezdődik azért, hogy ki hozza létre például az első műkígyóhúst vagy akár a kardhalhúst. 2030-ra a hagyományos termelők tizede felhagy a gazdálkodással, mert túl költségessé válik az állattenyésztés. A fogyasztók fele ekkorra már elfogadja a frankensteini emberteremtési próbálkozások után ma még sokak által »frankenételnek« nevezett műhúst. Részben azért, mert e termékek minősége könnyebben ellenőrizhető, de azért is, mert a következő tíz évben csak Ázsiában több mint ötven százalékkal fog nőni a húsfogyasztás, és ez áremelkedést okoz” – állítja a denveri DaVinci Intézet futurológusa, Thomas Frey. A Google amerikai internetes cég által az egyik legtehetségesebbnek tartott jövőkutató úgy véli, elkezdődik majd a húsok meghackelése is. Miközben már lesz a boltokban valódi természetet nem látott pingvin-, panda- vagy orrszarvúhús is, egyre többen kísérleteznek majd azzal, hogy különféle zöldségeket, magvakat és gyümölcsöket keverjenek össze a műhússal már a gyártási folyamat során.
A műhúsok megjelenése táplálkozásetikai és vallási dilemmákat is felvet. Esznek-e majd belőlük azok a mai vegetáriánusok, akik környezetvédelmi vagy állatjogi megfontolásokból ragaszkodnak a növényi alapú táplálékhoz? Kóser lesz-e a műhús, s hogyan gondolkodnak a muszlim vallástudósok? A zsidó vallási vezetők még nem foglaltak állást, a muszlimok viszont már közölték: ha a kezdeti sejteket adó állatokat a vallási törvények figyelembevételével vágták le, akkor a műhús is halal lesz.
A következő évtized második felében megjelennek a valódival mindenben megegyező műbőrök is, így nem kell szégyenkezniük azoknak, akik élnek-halnak a kígyó- vagy krokodilbőr cipőkért és táskákért. Az állatbőrnél jóval morbidabb ötletek is megvalósulhatnak. Frey szerint például a sztárok sejtjeit másolva is gyárthatnak műbőrt, így a rajongók a kedvenc celebjük bőréből készült cuccokban parádézhatnak majd.
Kapcsolt kép: PA Wire / David Parry
A cikk az idei HVG 34. számában jelent meg.
