Keresztes Imre
Keresztes Imre
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A világ szélerőműiparának arra is van válasza, hogy lassan nem kap majd állami támogatásokat.

Az ezredfordulón a legnagyobb szélerőmű akkora volt, mint a 93 méter magas New York-i Szabadság-szobor. Az évtized végére már majdnem akkora lesz, mint a 324 méteres párizsi Eiffel-torony. A felhőkarcolókat is törpévé varázsoló, kolosszális méretű tengeri (offshore) szélerőműveknek nem csak a mérete, a teljesítménye is egyre nagyobb. Míg a 15-20 évvel ezelőtt üzembe állított turbinák általában 2-3 megawattosak voltak, addig a most tervezett monstrumok 10 megawatt vagy annál is nagyobb teljesítménnyel bírnak, egyetlen darabjuk is 9 ezer otthon energiaellátását képes garantálni. Több gyártónál is készülőben vannak a tervek, a német Siemens Gamesa pedig azt ígéri, hogy már jövőre megépíti óriásturbinájának a prototípusát, és az ilyenekből álló szélfarm a következő évtized első felében működésbe is léphet.

A szélerőműparkok legnagyobb üzemeltetői – a dán DONG Energy, a német EnBW és Siemens Gamesa, a svéd Vattenfall – jelezték, hogy új korszak kezdődik a szélenergia-termelés történetében: fokozatosan leépítik az 1990-es évek eleje óta bevezetett, az iparágat gyakorlatilag megteremtő állami támogatásokat. A szélenergia európai éllovasainak számító országokban, így Dániában, Németországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában úgy döntöttek a kormányok, hogy a zöldenergia ezen ágának is életképesnek kell lennie a piaci körülmények között. Márpedig a szélfarmok üzemeltetőinél a bevételek felét ma még az állami támogatások adják.

Mérföldkőnek számított, hogy az idén áprilisban északi-tengeri szélfarmokra kiírt németországi pályázatokon a DONG és az EnBW nem kért állami támogatást három projektre sem – először az ágazat történetében. A dán cég máris arról beszél, hogy 13–15 megawattos szélkerekeket állít majd üzembe. A szélfarmok a legkorábban 2024-ben kezdik el az energiatermelést, és az üzemeltetők azt remélik, addigra az áram nagykereskedelmi ára is megemelkedik annyira, hogy a beruházások rentábilisak legyenek. 2023-ra ugyanis az összes német nukleáris erőmű leáll.

Szélerőművek Németország partjainál. A méret a lényeg
©

Az új óriásturbinák megépítése komoly mérnöki kihívást jelent. A 300 méter magas erőmű lapátjának fesztávolsága 200 méter, azaz két futballpálya nagyságú. Nemcsak azt kell elérni, hogy a szerkezet biztosan álljon a tengeri talapzaton, de azt is, hogy a rotor az Északi-tenger különösen erős viharait is állja. A turbinák mérete a MAKE dán tanácsadó cég tanulmánya szerint 2012-től 2022-ig átlagosan évi 3 százalékkal nő. A szárazföldi szélmalmok esetében a 2 és 3 megawatt teljesítményű turbinák aránya a 2010-es 34-ről tavalyra 67 százalékra nőtt, a 3 megawattnál nagyobbaké pedig 6-ról 23 százalékra emelkedett. De az igazán forradalmi változás az offshore farmok terén tapasztalható: míg az évezred első öt évében telepített turbinák több mint négyötöde 3 megawattnál kisebb teljesítményű volt, az utóbbi öt évben a 3–5 megawattosak aránya már kétharmad fölé került. Ami pedig a megrendeléseket illeti, immár az 5 megawatt felettiek adják a 71 százalékot.

Szakértők szerint a beruházás költségeit csaknem 60 százalékkal kell lefaragni ahhoz, hogy a szélerőmű-beruházások állami támogatás nélkül is nullszaldósak legyenek. A turbinák teljesítményének 7-ről 14 megawattra való feltornászásával például máris 40 százalékot takarítottak meg. De a kiadások csökkentése nemcsak az egyes turbinák hatékonyságának növelésével érhető el, hanem azzal is, hogy több szélpark egymáshoz közel telepítésével és más okos megoldásokkal is mérsékelhetők a költségek. Jelenleg megawattóránként 30–40 euró az európai nagykereskedelmi áramár, ami a következő években 5–6 euróval emelkedhet. A szélenergia-üzemeltetők költségei viszont megawattóránként 100 euró körül kezdődnek, vagyis a kétharmadával javuló költségszerkezettel is épphogy elérhető az állami támogatás nélküli nyereségesség.

Ám a berlini Mercator Research Institute friss tanulmánya is megerősíti, hogy a kutatók rendre alulbecsülik a zöldenergia – főként a nap és a szél – költséghatékonyságát. Ezek szerint a szélenergia költsége 2009-től mostanáig 65–80 százalékkal esett, és 2030-ig további legalább 50 százalékos csökkenés várható, aminek révén nemcsak Európában, de az USA-ban is versenyképessé válik a földgáz-üzemeltetésű erőművekkel szemben. Különösen pedig a nukleáris vagy a szénalapú energiatermeléshez viszonyítva. A Bloomberg New Energy Finance kutatóintézet szerint az Európában tervezett új nukleáris erőművek áramára megawattóránként 131 euró, az új szénerőműveké pedig 74 euró lesz. Több intézet is úgy véli, hogy nemcsak a nap-, de a szélenergia révén is forradalmi változás küszöbén áll az energiatermelés. E tekintetben a „szélben gazdag” Dánia áll az élen, amely már 2020-ra a jelenlegi 40-ről 50 százalékra növelné a zöld forrásból előállított áram arányát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Segít a telefonnyomkodás abban, hogy megtanuljon olvasni a gyerek?

Segít a telefonnyomkodás abban, hogy megtanuljon olvasni a gyerek?

Demeter Mártát választották az LMP társelnökévé

Demeter Mártát választották az LMP társelnökévé

Szaúd-Arábia beismerte az újságíró megölését, bűnbakokat is találtak

Szaúd-Arábia beismerte az újságíró megölését, bűnbakokat is találtak

Orvosi bravúr Milánóban: nyitott gerincű magzatot műtöttek meg az anyaméhben

Orvosi bravúr Milánóban: nyitott gerincű magzatot műtöttek meg az anyaméhben

Börtönre és vagyonelkobzásra ítélték a Buda-Cash-botrány vádlottait

Börtönre és vagyonelkobzásra ítélték a Buda-Cash-botrány vádlottait

Az első hajléktalan elítélése után Gödöllő polgármestere kéri, ne adjanak nekik enni

Az első hajléktalan elítélése után Gödöllő polgármestere kéri, ne adjanak nekik enni