Ismét előhúzta korábbi ötletét az Európai Bizottság elnöke arról, hogy az ő pozícióját össze kellene vonni a tagállamokat tömörítő Európai Tanács elnökével. Jean-Claude Juncker az EU hatékonyabbá tételét célzó elképzeléseiről beszélt Brüsszelben. A dokumentum szerint az elnöki tisztségek összevonására a jelenleg hatályos uniós szerződések lehetőséget adnak, ehhez a két intézmény egyesítése nem szükséges.

A bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón Juncker leszögezte, a 2019-es uniós tisztújítás során is az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell alkalmazni, amely alapján a testület elnökét az Európai Parlament legnagyobb frakciója delegálhatja. Azt is szorgalmazta, hogy az európai pártok még idén nevezzék meg saját listavezetőiket, hogy a választók időben megismerhessék a jelölteket és az általuk képviselt politikai programot. Azt azonban az idő rövidsége miatt nem támogatja a bizottsági elnök, hogy egységes európai pártlistákra szavazzanak az uniós polgárok a jövő tavaszi EP-választásokon.

Juncker szerint az Európai Parlament és az Európai Bizottság összetételéről is vitát kell folytatni. Kiemelte, ő jó ötletnek tartja, hogy a képviselők egy részét páneurópai listákról válasszák meg az EP-ben, noha a javaslatot 2019-ig már aligha fogják elfogadni, miután a testület az előző héten ez ellen foglalt állást. Az uniós biztosok számának esetleges csökkentéséről azt közölte, hogy egyesek szerint egy kisebb bizottság hatékonyabban működne, de ez azt is jelentené, hogy egyes tagországok nem rendelkeznének képviselettel az intézmény politikai szintjén, ráadásul a brüsszeli politika is jobban elmagyarázható "otthon" a jelenlegi rendszer keretében. Erre egyszer már történt kísérlet, de a tagállamok egyhangúlag kitartottak amellett, hogy minden tagállam kormánya küldhessen egy-egy tagot a brüsszeli testületbe.

Juncker cáfolta Boris Johnson brit külügyminiszter állításait is. „Vannak, akik a brit politikai elitben az igazság ellen vannak, és azt állítják, hogy egy ostoba, makacs föderalista vagyok, aki európai szuperállamot akar. Kimondottan ez ellen vagyok” – fogalmazott.

Újságírói kérdésre válaszolva Juncker elképzelhetőnek nevezte a lengyel kormány álláspontjának elmozdulását a vitás kérdésekben. "Jó esély van rá, hogy a lengyel álláspont közeledjen a miénkhez" – közölte, hozzátéve, hogy nemrég hosszasan tárgyalt az új lengyel kormányfővel, és a párbeszéd folytatódni fog a felek között.

Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt decemberben megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, eddig sosem alkalmazott eljárást Varsóval szemben. Ugyanakkor tudatták, ha a következő három hónapban javulást tapasztalnak, készek visszavonni a javaslatot.