Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Banktitok! De hiszen a 2011-ben meggyilkolt diktátor számláit befagyasztották, hogy utalhatnak erről? – érdeklődött a Politico hírportál Brüsszelben. A belga pénzügyminisztérium válasza: "ehhez nem kell külön engedély. Amikor ugyanis az EU tagállamai a Kadhafi vagyon befagyasztásáról döntöttek 2011 októberében, akkor ezt nem terjesztették ki az osztalékokra és a kamatokra".
Márpedig jelenleg 16 milliárd euró van a LIA számláján Brüsszelben. Ebből 14 milliárd euró részvényekben és 2 milliárd euró a folyószámlán. Mi is az a LIA (Lybian Investment Authority)? Kadhafi, aki 42 évig volt Líbia diktátora, az olajból élt, de nem értett az üzlethez. Ezért Ausztriában tanult fia, Szaif al Iszlám Kadhafi csak 2006-ban tudta őt rábeszélni arra, hogy hozzon létre egy szuverén alapot az olajbevételek hasznosítására. A kopasz trónörökös aztán gondoskodott róla, hogy befektessék a pénzeket. Elsősorban olasz és brit részvényeket vásároltak, például az ENI olajtröszt vagy a Juventus futballcsapata tartozott az itáliai portfólióba. Az érdekesebb brit részvénycsomagok: a Royal Bank of Scotland és a Pearson, mely abban az időben a Financial Times kiadója volt.
Ammar El-Darwish
Apjánál ugyan jobban értett az üzlethez az ifjú Szaif al Iszlam (az iszlám kardja), de a nagy pénzügyi válságban a hírek szerint több mint egymilliárd dollárt bukott a Goldman Sachs kétes befektetéseivel. Az ügyből véget nem érő per lett. A Goldman Sachs líbiai emberét kezdetben a mennybe menesztették New Yorkban, majd a pokolra került és kirúgták. Ráadásul Libiában közölték vele: elevenen megnyúzzák és rámennek az Afrikában élő családtagjaira is. Ebből nem lett semmi, mert kitört a forradalom, és a líbiai diktátort felkoncolták 2011 őszén.
Mi lesz a vagyonnal, melynek értékét akkor 40 milliárd dollárra becsülték?
Egy milícia elkapta Szaif al Iszlám Kadhafit. Mit árult el nekik a trónörökös, azt nem tudni. Szaif al Iszlám Kadhafi félig-meddig ma is fogoly Libiában, ahonnan nem mer kimozdulni, mert háborús bűnök miatt jelenése lenne Hágában.
Kadhafi pénze Líbia népét illeti!
– ebben mindenki megegyezett a diktátor halála után. Csakhogy Líbiának hét éve nincsen egységes kormánya. Jelenleg is két kormány működik: az egyik Tripoliban, a másik Bengáziban. A káosz teljes, és a megoldást senki sem ismeri. Kadhafi özvegye és gyermekeinek nagy része külföldre menekült. Ők kapnák az olajvagyon kamatait és osztalékait? Vagy Szaif al Iszlám Kadhafi a haszonélvező Líbiában, ahol azért maradhatott életben, mert elárulta, hol a hatalmas vagyon? Egy ember mindenesetre van, aki nem szomorkodik azon, hogy teljes a káosz Kadhafi pénzeinek ügyében: Nicolas Sarkozy francia exelnök.
Szaif al Iszlám Kadhafi a líbiai televízióban kijelentette: megvannak a számlák arról, hogy ötmillió euróval támogatták Sarkozy elnökválasztási kampányát. Ezt követően nem volt nagyobb ellensége a világban Kadhafinak, mint Nicolas Sarkozy, aki 2011-ben még az Élysée-palotában üldögélt. Aztán ő volt az első külföldi államfő, aki Kadhafi szégyenletes halála után Líbiába látogatott. Franciaországban ugyan csordogál a vizsgálat ebben az ügyben, de minthogy minden információ titkos, és a szereplők többsége nem épp érdekelt az igazság tisztázásában, az ügy nem tart sehol. Valószínűleg soha nem is fog, hiszen Sarkozy időközben megbukott a francia belpolitikában. Így a tisztánlátás már senkinek sem fontos. A titokzatos haszonélvezők pedig továbbra is kapják a kamatokat és az osztalékokat Kadhafi vagyonából, melyet konzervatív becslések 40 milliárd dollárra taksáltak 2011-ben, és amely az elmúlt évek tőzsdei boomjának következtében ma már minden bizonnyal többet ér.
