A kubai forradalom szociális vívmányai eltűnnek, éppen vagy víz nincs, vagy áram, vagy net, vagy egyik sem. Miért akar bárki itt maradni? Szász Lilla riportja azokról, akik kiszabadulnának a rendszer kötöttségei alól, mégsem hagyják el az országot.
Politológus szerzőnk szerint ahhoz, hogy címbeli kérdésre felelni tudjunk, illetve hogy ez a felelet értelmes legyen, először is ki kell zárni mindenféle erőszakot, tömeges bebörtönzéssel való fenyegetést és minden mást, ami a történelem korábbi pontjain megengedhető volt, ám ma egyáltalán nem. Vélemény.
A főpolgármester szerint „a hallgatás beismerés, a kiállás kötelesség”, és be kellett volna rendelni az orosz nagykövetet.
„A forradalom nem nyert, de a remény sem halt meg” – három évvel ezelőtt a belarusz forradalom képeivel volt tele a világsajtó. Jól felépített forgatókönyv szerint demonstrációhoz öltözött nők töltötték meg a minszki utcákat, tereket. Mára elcsendesedett a forradalmi kedv, az egykori résztvevők azonban, ha vissza is vonultak, optimistán emlékeznek vissza és bizakodóan néznek a jövőbe.
Veres István, a „first gentleman” rapid előléptetése adta az ihletet, hogy megnézzük, a korábbi korokban milyen körülmények között éltek hasonló eszközökkel a hatalom birtokosai és arra jutottunk, hogy a Vereséhez hasonló kinevezéseknek háborús és forradalmi időkben, vagy diktatúrák alatt volt divatja.
"Orbán, takarodj!" – zúgott vasárnap este a skandálás a tanár-diák tüntetésen Budapesten, a Műegyetem előtt. A szervezők által 80 ezresre saccolt tömeg a Kálvin térről vonult ide, hogy meghallgassa diákok, tanárok, szakszervezeti vezetők kiáltását a pedagógusok jogaiért, illetve a színvonalas oktatás mellett. A hvg.hu újságírói mellett fotóriportereink is végig követték az eseményeket. Alább a délután eseményeit képekben foglaljuk össze.
A külgazdasági és külügyminiszter rendkívüli videókonferencián fog tárgyalni a türk államokkal a kazah helyzetről.
A volt vezető korábbi szövetségesét is börtönbüntetésre ítélte a junta.
Országszerte 400-450 rendezvény lesz országszerte október 23-hoz kapcsolódóan. Kovács Zoltán szerint nemcsak a forradalomra emlékezünk idén, hanem a 2006-os eseményekre is.
95 méter magas épület emlékszik meg az orosz katonák isteni segítségével aratott győzelmeire. Például 56-ra, vagy a Krím elfoglalására.
Míg Fehéroroszországban már két hónapja tüntetnek szakadatlanul az augusztus 9-ei elnökválasztás eredményeinek elcsalása miatt, Kirgizisztánban gyorsan visszakozásra kényszerítették a hasonló manipulációkkal kísérletező hatalmat. A két volt szovjet tagköztársaság között nemcsak a választási csalás jelenti a hasonlóságot, hanem az is, hogy az ellenzék Fehéroroszországban és Kirgizisztánban is lazítani akar az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatokon.
Vér néküli volt az 1956-os forradalom – jelentette ki a Fidesz.
„Mi háborítja fel a szellem emberét? Semmi esetre sem személyes ügy. [...] Valami személyen túli kell hozzá, valami általános elvi.”
Egy óvatos mondat volt csupán, mégis beleremegett a Magyar Rádió stúdiója 1989. február 19-én.
Harminc évvel ezelőtt az MSZMP egyik vezető politikusa, Pozsgay Imre egy rádióinterjúban népfelkelésnek nevezte az 1956-os forradalmat. Ezzel kiengedte a szellemet a rendszerváltás palackjából. Azonban az interjút készítő újságíró szerint Pozsgay mások kutatói munkájával villogott. Rendszerváltó cikksorozatunk első része.
A Chagall, Liszickij, Malevics – Az orosz avantgárd Vityebszkben című kiállítást kísérő szöveg azt sugallja, hogy a Chagall és Malevics közti konfliktus az előbbi javára dőlt el. Vagyis Chagallnak „van igaza”, hiszen ő képviseli a szabadságot.
Szabadság, egyenlőség, camembert - ez a jelszava a legújabb francia lázadásnak. Harminc, egyenként több Michelin csillaggal rendelkező séf írta alá azt a felhívást, amely eredetileg a Libération című napilapban jelent meg, de az egész francia sajtó átvette. Mert itt komoly nemzeti ügyről van szó.
Franciaországban, akárcsak a fejlett világ egészében digitális forradalom zajlik, a hagyományos munkahelyek háromnegyede 2030-ig eltűnik vagy radikálisan megváltozik. Ezt az eredményt szűrte le a „Harris Interactive” intézet és a „Julhiet Sterwen” munkaügyi kabinet közös felmérése.
Szerzs Szargszján, aki az utóbbi 10 évben Örményország államfője volt, a múlt héten ült át a kormányfői székbe. A váltás után tömegtüntetések robbantak ki Jerevánban.
