Hol lesz hidegebb? Az Északi-sarknál vagy Magyarországon

Kifejtették, speciális légköri helyzet alakul ki a következő napokban: Északkelet-Európában egy masszív magasnyomású képződmény - anticiklon - épült ki, amely megfordítja az áramlást a kontinens nagy részén. A jól megszokott nyugatias áramlás helyett az anticiklon déli peremén keletről fog fújni a szél, amely Oroszországból fagyos levegőt hoz Magyarországra. Ugyanakkor az anticiklontól nyugatra, északnyugatra egészen az Északi-sarkig felhatol az enyhe, szubtrópusi légtömeg, hatalmas anomáliát okozva a térségben. Emiatt szombaton este a Norvégia legészakibb pontjától még 1000 kilométerre északra található Spitzbergákon is fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, míg Észak-Magyarországon már mínusz 10 fok alá is hűl a levegő - írta a meteorológiai szolgálat.

Az MTI-hez szombaton eljuttatott veszélyjelzésükben azt írták: szombat estétől a hőmérséklet fagypont alá csökken, és várhatóan a következő 5 napban nem emelkedik 0 fok fölé. A legalacsonyabb hőmérséklet vasárnap hajnalban lesz, majd estétől főként északon és a Dunántúlon helyenként mínusz 15 fok köré csökkenhet. Az erős szél azonban az Alföldön is jelentősen rontja majd a hőérzetet. Az extrém hideg miatt vasárnapra Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Vas, Veszprém és Zala megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést.

Kitértek arra is, hogy szombat délutántól észak felől a középső országrészben (előbb főként az Északi-középhegység nyugati felén, majd Pest megye tágabb környezetében) szórványos havazás, hózápor várható. A késő esti óráktól a havazás súlypontja fokozatosan dél, délnyugat felé helyeződik, majd vasárnap hajnalban, reggel már a Dél-Dunántúlon is megszűnőben lesz a havazás. Többnyire maximum 2 centiméternyi hó várható, de helyenként 3-5 centiméter is hullhat.

Kiemelték továbbá, hogy az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az északkeleti szelet kísérő legerősebb széllökések elérhetik, főként a Zemplén, Bodrogköz térségében meg is haladhatják a 60-65 kilométer/órát. Az erős szél a hóval borított tájakon - továbbra is főként a Dunántúl nyugati részén - hófúvásokat okoz.