Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Péntektől jövő keddig szünetel a tanítás Ukrajna minden oktatási intézményében annak érdekében, hogy a fűtéssel spórolva megelőzzék az energiaválság kialakulását az országban – jelentette be Ihor Naszalik energetikai miniszter a kijevi parlament pénteki plenáris ülésén.
Ukrajnában két okból kényszerültek takarékossági intézkedéseket bevezetni: egyfelől az egy hete tartó hideg időjárás miatt csaknem tíz százalékkal, napi 200 millió köbméterre nőtt a gázfogyasztás az elmúlt napokban, másfelől az orosz Gazprom állami gázvállalat – megszegve szerződéses kötelezettségeit – szerda óta nem kezdte meg a Kijev által előre kifizetett gáz szállítását, ehelyett a pénzt visszautalta.
Andrij Koboljev, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezérigazgatója előző nap az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) ülésén közölte, hogy a cég a hiány egy részét képes fedezni európai uniós országokból, pluszimporttal, de ez nem lesz elegendő, ráadásul többe kerül, mint amennyiért a Gazpromnak szállítania kellett volna a stockholmi döntőbíróság döntése értelmében. Azt nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyi gázt, és milyen áron vásárolt volna a Gazpromtól, illetve importál most az EU-ból.
A miniszter elmondta, hogy szerdán kormányzati válságstábot hívtak össze a helyzet megoldására.
Az oktatási intézmények bezárása mellett az elfogadott cselekvési terv keretében a termelőcégek energiaszükségleteit földgáz helyett fűtőolajjal oldják meg. A kormányzat ezen felül a vállalatokat és a lakosokat is arra kérte, hogy lehetőleg spóroljanak a gázfogyasztással az elkövetkező 3-4 napban, amelyek után az időjárási előrejelzések alapján némi felmelegedésre lehet számítani.
A Naftohaz két ügyben, a gázárral és a tranzittal kapcsolatos vita rendezésére nyújtott be keresetet az orosz gázóriással szemben a stockholmi választottbírósághoz.
Tavaly decemberben a bíróság az ukrán vállalat javára döntött a gázárvitában. Határozatában a 2014 második negyedében Ukrajna által Oroszországtól vásárolt gáz árát 27,4 százalékkal, azaz ezer köbméterenként 485 dollárról 352 dollárra csökkentette. Moszkva a 2009-ben Ukrajnával megkötött szerződésben az úgynevezett "take-or-pay" (vidd vagy fizess) elv alkalmazását is kikötötte, amely alapján Ukrajnának évi 52 milliárd köbméter földgázt kellett volna vásárolnia tőle. Ezt a mennyiséget a stockholmi bíróság évi ötmilliárd köbméterre mérsékelte.
A bíróság döntése szerdán a tranzitvitában is megszületett, és ebben is Ukrajna javára döntött a testület. Ebben a keresetben felrótta Kijev Moszkvának, hogy évi 110 milliárd köbméter Európába irányuló földgáz Ukrajnán keresztüli tranzitjára kötött szerződést, ezt azonban nem teljesítette, amiért Ukrajna 16 milliárd dollár kártérítést követelt. A bíróság 4,63 milliárd dollár kártérítést ítélt meg végül az ukrán vállalatnak. Ebből levonva Ukrajna tartozását, Oroszországnak 2,65 milliárd dollárt kell kifizetnie kártérítésként Ukrajnának, amelynek első részletét már szerdán át kellett volna utalnia, de mostanáig nem tette meg.
A stockholmi döntés után Moszkva ezen túlmenően nem kezdte el a gázszállítást a Naftohaznak, ráadásul csökkentette a nyomást is az Oroszországot és az uniós országokat összekötő, Ukrajnán keresztülhaladó gázvezetékekben.
