Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Az Európai Bíróság döntése azt jelenti, hogy Brüsszel a külföldi földspekulánsok oldalára állt – reagált a Földművelésügyi Minisztérium arra, hogy a testület az uniós joggal ellentétesnek és aránytalanul súlyosnak ítélte azt a magyar jogszabályt, amely alapján azonnali hatállyal és kompenzáció nélkül bontották fel a 2013-ig megkötött földhaszonbérleti szerződések, ha azok nem közvetlen családtagok között köttettek.
A tárca közleménye szerint a magyar törvény célja az volt, hogy ne lehessen spekulánsok kezére játszani a magyar földet, „ahogy az a balliberális kormányok alatt történt”. "A kormány célja változatlan: a magyar földet magyar kézben akarjuk tartani, meg akarjuk védeni a külföldi spekulánsoktól, a kisbirtokok, a családi gazdaságok arányát növelni, a nagybirtokok arányát csökkenteni akarjuk" – folytatódik az írás.
Hogy ez mennyire van így, arról az alábbi cikkben írtunk korábban:
Honfoglalás NER módra: így vette át a hatalmat a föld fölött a kormány
A családi gazdaságok erősítését tűzte ki célul a kormányzat 2010-ben. Nyolc évvel később tény: vannak családok, amelyek valóban megerősödtek az elmúlt időszak intézkedéseinek köszönhetően.
A közlemény itt véget is érne, ha nem lenne kampány. Mivel azonban egy hónap múlva választások lesznek, az FM rúg egyet az ellenzékbe is: „A mostani brüsszeli döntés azt is jelzi, hogy ha április 8-án az ellenzék jut hatalomra, akkor a magyar föld ismét veszélyben lesz. Ahogy arra már Karácsony Gergely is utalt, elvennék a magyar gazdáktól az általuk tisztességesen megvásárolt földeket, és ahogy ez a brüsszeli döntés is jelzi: külföldi spekulánsok kezére játszhatnák” – áll a közleményben.
Az Európai Bíróság egyébként Luxembourgban működik.
