Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Jogellenesen bontották fel a zsebszerződéseket – mondta ki az Európai Bíróság. A testület két magyar ügyben hirdetett ítéletet, ezeket a termőföld hasznosítására szóló haszonbérleti szerződések azonnali hatályú felbontása miatt indították.
A haszonbérleti szerződéseket a földtörvény 2013-as módosítása alapján mondták fel. Ez kimondta, hogy megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. A kormány célja ezzel az volt, hogy a zsebszerződéseket megszüntessék, mielőtt 2014-ben megszűnt volna az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma.
A bíróság elfogadta az illetékes főtanácsnok indítványát. E szerint aránytalan és az uniós joggal ellentétes az a magyar jogszabály, amely a haszonélvezeti és használati jogok megszűnését eredményezte, úgy, hogy az érintetteknek még lehetősége sem volt vagyoni kompenzációt kérni.
A főtanácsnoki indítvány nem köti az Európai Bíróságot, ám az ítélet szinte mindig megegyezik azzal. Ez így történt most is: a bíróság megállapította, hogy a vitatott szabályozás a tőke szabad mozgásának korlátozását jelenti. De azt is kimondták: az a magyar követelmény, hogy közeli hozzátartozói viszonynak kell fennállnia a haszonélvezet jogosultja és a földterület tulajdonosa között,
állampolgárságon, illetve a tőke eredetén alapuló hátrányos megkülönböztetésnek tűnik.
Az ítélet indoklásában külön kiemelték: azokat a külföldieket, akik magyar földet szerettek volna venni, éveken át korlátozásoknak vetették alá, vagy meg is tiltották a vásárlást, így az egyetlen lehetőségük arra, hogy a magyar földekbe befektessenek, a haszonélvezeti jog szerzése volt. Emiatt a vitatott szabályozás nagyobb mértékben sújtja a nem magyar állampolgárokat.
A bíróság szerint az, hogy hozzátartozói viszonyt követelnek meg, nem garantálja, hogy maga a haszonélvező fogja megművelni a földet, és nem spekulatív szándékkal vásárol.
Ha tehát a cél a spekuláció visszaszorítása, azt kevésbé szélsőséges intézkedésekkel is el lehetne érni.
Mivel a testület jogellenesnek ítélte, a haszonbérleti szerződések megszüntetését eredményező magyar jogszabályt, számtalan kártérítési pert indíthatnak a haszonbérletüktől megfosztott termelők. A zsebszerződések felbontása miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ez az ügy szintén az Európai Bíróság előtt van.
