Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Sajtóközleményben jelezte az Állami Számvevőszék: készen áll a kampánypénzek ellenőrzésére.
A törvény szerint az ÁSZ feladata, hogy egy éven belül ellenőrizze a jelöltek és jelölőszervezetek kampánypénzeinek felhasználását. Az ÁSZ a választáson induló és azon mandátumhoz jutó jelöltek, valamint az egy százalék feletti listás eredményt elérő jelölőszervezetek elszámolásait ellenőrzi.
A rendszer hatékonyságát persze jól mutatja, hogy a nagyobb pártok gyakorlatilag minden választás után szabályosan el tudnak számolni a kiadásaikkal, akkor is, amikor sejthető, hogy a leadott számoknak nincs sok közük a valósághoz. A 2014-es vizsgálatban például úgy találtak mindent rendben, hogy eközben a korrupcióellenes szervezetek szerint a Fidesz majdnem háromszor, a baloldal kétszer, a Jobbik másfélszer annyit költött a kampányra, mint amennyiről papírokat leadtak. A kamupártok eközben felvettek több száz millió forint állami támogatást, majd eltűntek.
Az ÁSZ a 2014-es kritikákra úgy reagált: a számvevőszék "pénzügyi szabályossági ellenőrzést végez, amely során felhasználja az egyéni jelöltek, jelölő szervezetek elszámolásait, nyilvántartásait, a kampányra fordított kiadásaikat igazoló bizonylatokat". A Transparency szerint ezzel ők maguk is bevallották, hogy a munkájuk szimpla formalitás, mivel csak a pártok által benyújtott számlákat vizsgálhatják a törvények értelmében.
