Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A szervezet Tényi István bejelentését követően indított vizsgálatot arról, nyilvánosságra hozható-e az OLAF jelentése az Elios-ügyről. Péterfalvi Attiláék azt állapította meg, hogy nem lehet teljes körűen nyilvánosságra hozni a dokumentum megállapításait, mert az a bűncselekmények üldözésének érdekeit sértené – írja a Magyar Idők.
Az OLAF főigazgatója tavaly december 22-én tett javaslatot arra, hogy az ügyészség költségvetési csalás miatt indítson eljárást az Elios Zrt. által megvalósított, az Európai Kohéziós Alapból támogatott magyarországi közvilágítási projekt miatt. Az OLAF 35 közvilágítási projektet vizsgált, ezek közül 17 esetben tettek ajánlást büntetőeljárás megindítására. A Pest Megyei Főügyészség idén január 22-én indította el a nyomozást, amit Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja le.
Mivel az ügyészség kezelésében lévő ajánlás a büntetőeljárásban feljelentésnek minősül, így Péterfalvi szerint annak megismerésére a vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez alapján nincs lehetőség arra, hogy a nyomozás iratait vagy annak meghatározott részét közérdekből meg lehessen ismerni, ahogyan arra sem, hogy annak másolatait kiadják.
A 4-es metróval kapcsolatos OLAF-jelentéssel nem bántak ilyen óvatosan, azt nyilvánosságra hozta a kormány. Akkor Péterfalvi is azt mondta, az a jelentés a nyilvánosságra tartozik, mert a metró uniós és állami közpénzekből épült. Ez utóbbi az Elios esetében is így van.
