A napokban derült ki, hogy újabb milliárdokat költhetnek el Szegeden a 28 ezer távfűtött lakást kiszolgáló hőközpontok korszerűsítésére, amellyel az eddig gázzal melegített vizet termálvízzel váltják ki. Kilenc központban fúrnak kilenc kutat és két-két visszasajtoló kutat. A beruházáshoz szükséges 22 milliárd forint közel felét a CBA élelmiszerlánchoz tartozó befektetők adják.

A beruházásra a városi tulajdonú hőszolgáltató cég és a CBA tulajdonos érdekeltségéhez tartozó Geo Hőterm Kft. nyújtott be pályázatot, és két körben nyertek is a projektre pénzt (utóbb augusztus 10-én  még öt központ átalakítására). A magáncég, a CBA tulajdonos Lekeny György érdekeltségébe tartozik. A vállalkozó több beruházást is jegyez a városban, bár eleinte szinte kizárólag élelmiszer-kereskedelemmel foglalkoztak, ők építettek egy nagy CBA logisztikai központot, mellette pedig egy nagybani piacot, Újszegeden pedig egy CBA üzletközpontot, ez utóbbit a plázastop miatt külön az önkormányzatnak kellett a kormánnyal engedélyeztetni. 2012-ben kezdték felépíteni az újabb portfóliójukat.

Termálkarrier

Arra meg éppen a HVG csodálkozott rá még 2013-ban, hogy egy főként kereskedelemmel, logisztikával foglalkozó cég miért fúr termálkutat, ugyanis az addig elsősorban élelmiszer-kereskedelemmel, raktározással foglalkozó Hansa-Kontakt Kft. 450 millió forintot nyert vállalkozásfejlesztésre, amiből a cég nem újabb raktárakat épített, hanem egy nagyteljesítményű fúróberendezést vásárolt és fúrásra engedélyeket is szerzett.

Majd öles léptekkel haladt a vállalkozó a megkezdett úton, kétmilliárd forintból termál kaszkádrendszert építettek ki a Szegedi Tudományegyetem 23 belvárosi épületében. 2016-ban pedig közel egymilliárd forintot nyertek kutatásra, amelyhez persze saját pénzt is tettek, nem is keveset, 700 millió forinttal kellett megtoldani a projektet. A kutatások a hajdani szegedi kábelgyár területén folynak, a teszt kutakat is itt fúrták. Az itt elköltött pénz nem a lyukas zsákba folyik, ugyancsak a kábelgyár területére terveztek egy szupermodern lakóparkot is. A környékbeli lakók ugyan nem örültek a tervezett monstrumnak, de Lekenyék nyilván nem véletlenül ragaszkodtak a területhez, ha már ott fúrtak kutakat. A tervek szerint jövőre fog elkészülni a csodalakópark, és természetesen termálkútról kapják majd a lakók a meleget. Most pedig a szegedi lakosság majd felét kiszolgáló távfűtést fogják átalakítani 22 milliárd forintból, amelynek 60 százaléka uniós forrásból érkezik. A többit persze a befektetőnek kell hozzátennie, ami csak a felsoroltakat számba véve tízmilliárd forintot is meghaladó összeg.

Helyet is kellett csinálni a pénznek

A Hansa-Kontaknál megvolt a pénz, a szándék, de a szegedi távfűtő cégben 2015-ig még ott „ült” Simicska Lajos. Még az első Orbán-kormány idején vásárolta be magát a szegedi vállalatba Simicska leányvállalata, az Alfa-Nova Kft., ez a „házasság” 2014 végéig tartott, ha nem is volt zavartalan. 2014 novemberében az akkorra már mostohává vált Simicska érdekeltsége kénytelen volt vis maiort jelenteni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, hogy fedezet híján a bank nem hitelezi számukra a gázvásárlást, ekkor kereskedőt jelölt ki a MEKH, erről írt a hvg.hu is akkoriban. Ezzel nem zárult le az ügy, mivel közben az Alfa-Nova Kft. helyére az Energott lépett be tulajdonosként a szegedi távfűtő cégbe, amit a felek másképp értelmeztek: a szegedi önkormányzat szerint ez tulajdonosváltást jelent, ezt be kellett volna jelenteni, míg Simicskáék álláspontja az volt, hogy ez csak technikai változás. A hatóság az önkormányzattal értett egyet. Az ügy vége az lett, hogy 2015-ben megvonták az Energott engedélyét, majd a szegedi önkormányzat ingatlankezelő cége vette át átmenetileg a szolgáltatást. 2016-ban rázódtak helyre a dolgok, ismét levált a hőszolgáltatás az ingatlancégről. Ennek a távhő szolgáltatónak a vezetője lett Kóbor Balázs, aki geológus, korábban pedig éppen a Lekeny-féle cég egyetemi projektjének szakmai részéért felelt. Így a mostani nagy dobásban lényegében újra együtt a csapat, Kóbor a szegedi önkormányzati távfűtő cég vezetőjeként, míg pénzügyi befektetőként a Simicskát „lecserélő” Hansa-Kontakt Kft., illetve annak „gyermeke” vághatnak neki a 28 ezer lakást kiszolgáló fűtési rendszer korszerűsítésének.

Öt év alatt az élelmiszerpiacról a megújulókhoz

A Hansa-Kontakt Invest 2012-ben hozta létre a kútfúrási divízióját, majd a Geotermikus Szolgáltató Kft.-t is megalakították. Ez utóbbi a szegedi egyetemi kaszkádrendszereket üzemelteti, egyelőre az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy túl nagyot ezen a tevékenységen nem kaszálnak. A Geo Hőterm Kft. kifejezetten a város távfűtési projektjére alakult, évek multán derülhet ki, hogy mennyire jövedelmező közel 50-70 ezer szegedi lakását fűteni.

A rezsicsökkentés miatt termálvízzel sem lesz alacsonyabb a számla

Az már most kiderült, hogy hiába költenek el 22 milliárd forintot a szegedi rendszer megújítására, ettől még nem fognak kevesebbet fizetni a távfűtött lakásokban a szegediek. Mivel a rezsicsökkentés magyarul azt jelenti, hogy hatósági áras a közüzemi szolgáltatás, így akkor sem lesz olcsóbb a fűtés, ha a víz felmelegítésére már nem kell a drága gázt felhasználni, vagy legalábbis, jóval kevesebbet kell majd erre költeni. De a levegő jobb lesz, hiszen az kétséget kizáróan igaz, hogy a több tízezer lakást fűtő hőközpontok szennyezték a legnagyobb mértékben a szegedi levegőt.