Manfred Weber bajor kereszténydemokrata politikus lesz az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje a 2019-es európai parlamenti választáson: a párt helsinki kongresszusának küldöttei több mint kérharmados arányban támogatták jelöltségét.

Weber, akit a pártszövetség legtöbb pártjának vezetője, köztük Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor Fidesz-elnök is támogatott, a leadott 619 érvényes szavazatból 492-t szerzett meg. A csúcsjelölt (Spitzenkandidat) lehet jövőre a Néppárt jelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Ez a jelenlegi állás szerint egyenes út ahhoz, hogy ő legyen Jean-Claude Juncker utóda, hiszen az EPP-nek van a legnagyobb esélye arra, hogy a legtöbb szavazatot érje el a jövő évi voksoláson, így ő lehet a jelölt.

Az EPP európai parlamenti frakciójának vezetőjének ellenfele Alexander Stubb finn politikus volt, akit ugyan tapasztaltabbnak tartanak a jobbára csak az EP-ben előrelépő Webernél, a meccs mégis lejátszottnak tűnt már a voksolás előtt.

Manfred Weber az elmúlt időszakban élesen bírálta Orbán Viktort és pártját a Fideszt, sőt, szeptemberben a politikus is megszavazta a magyar jogállamiság helyzetét elemző Sargentini-jelentést, mégis a magyar kormányfő támogatójának lehet tartani - ellentétben Stubbal, aki nyíltan a Fidesz kizárásáról beszélt az EPP-ből.

Az Ironman vagy a nyugodt stratéga lesz Orbán következő ellenfele?

Egy viccbajnok sportoló és egy rejtélyes mérnök lehet Jean-Claude Juncker utódja. Sok közös nincs bennük, legfeljebb annyi, hogy Orbán Viktort mindketten szoros felügyelet alatt tartanák.

Azt azonban már a kongresszus kezdetén sejteni lehetett, hogy nem esik szó a kizárásról - nyílt konfrontáció sem volt az eseményen, amely békében, a Sister Sledge We Are Family című számával ért véget Weber köszönőbeszéde után.

Mi, az EPP a győztesek pártja vagyunk

- fogalmazott Orbán Viktor nem sokkal korábban a találkozó második napján elhangzott felszólalásában. Ez magyarázza azt is, hogy a magyar kormányfő és pártja is miért ragaszkodik ahhoz, hogy a szövetségben maradjon annak ellenére, hogy sok mindenben nem értenek egyet.

A miniszterelnök azonban azt is kiemelte, hogy 2019-ben vissza kell találnia a pártnak a győztesek útjára. És hogy ehhez mi a kulcs? Ugyanaz, mint volt, újra az emberek oldalára kell állni. "Védjük meg őket az illegális migrációtól, a terrorizmustól, a bűnözéstől és a gazdasági bajoktól, írjuk fel újra a zászlónkra a régi igazságot: vagyis: a néptől, a nép által, a népért" - hangsúlyozta.

Orbán szerint csak egy Európa van, ami a berlini fal leomlása is megerősített. Mint mondta:

Mi, akiket odadobtak a Szovjetuniónak, sosem hittük el, hogy létezik két Európa.

Ki is lehet Juncker utóda?

Ellenfelével, Alex Stubbal, de akár Jean-Claude Junckerrel szemben Manfred Webert simulékony politikusként ismerik. A 46 éves frakcióvezető mérnöki diplomáját félretéve már 29 évesen parlamenti képviselő lett, akkor még hazája, Bajorország parlamentjében. Az EP-ben is veterán politikusnak számít: 2004 óta, vagyis már a harmadik ciklusban vesz részt a testület munkájában, egy éve az EPP frakcióvezetőjeként.

MTI / Koszticsák Szilárd

A legfőbb kritika vele szemben az volt, hogy nincs kormányzati tapasztalata - Juncker 18 évig ált kormányfőként hazája, Luxemburg élén, de Stubb is több kormányzati pozíciót töltött be és volt miniszterelnök is -, erre ő annyit mond: a brüsszeli elit helyett az embereket akarja képviselni az Európai Unióban.

Orbán Viktorhoz fűződő viszonya azonban ennél is jobban mutatja, milyen elnöke is lehet majd az Európai Bizottságnak. Webernek komoly szerepe volt abban, hogy szeptemberben még az EPP többsége is támogatta a magyar kormány politikáját elítélő Sargentini-jelentést, ő maga azonban akkor is igyekezett hangsúlyozni: nem általában van baja a Fidesszel vagy Orbánnal, hanem két területen (a civilek és a CEU) vár kompromisszumot. Ez még a mostani bizottsági állásponthoz képest is engedékeny, nemhogy az EP irányvonalával összehasonlítva.

Weber ellenfele a másik legnagyobb frakció, a baloldal képviseletében Frans Timmermans lehet. Az Európai Bizottság holland alelnöke szintén a magyar - és a lengyel - kormány bírálójaként lépett fel az elmúlt időszakban.

Egyelőre azonban azt sem lehet biztosra venni, hogy a csúcsjelöltség (vagyis az, hogy a győztes párt listavezetőjét nevezik ki a bizottság elnökévé) egyáltalán ér valamit, hiszen a rendszert még mindig több tagállam bírálja, márpedig a bizottsági elnök személyét nem az EP, hanem a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács választja meg.

Thank you very much for your support, lets start a new chapter for Europe together. #Spitzenkandidat #EPPHelsinki pic.twitter.com/K3Q5oHyNgO

— Manfred Weber (@ManfredWeber) November 8, 2018