Nem húzná sokáig a Fidesz kizárásának kérdését az Európai Néppártból (EPP), már október közepén, az őszi brüsszeli EU-csúcs előtt rendezendő találkozón döntésre vinné a Sargentini-jelentés elfogadása óta különösen aktuális kérdést Alexander Stubb, aki kedden jelentkezett be a szövetség Spitzenkandidatjának.

A csúcsjelöltség azonban csak félig párttisztség, annak a jövő évi európai parlamenti választás után lehet jelentősége, már amennyiben az EPP szerzi meg a legtöbb mandátumot, ebben az esetben ugyanis őt jelölhetik az Európai Bizottság következő elnökének.

Az út vége egyelőre simának tűnik, hiszen azt még a pártszövetséget mostanában elég sokat bíráló magyar miniszterelnök is elismeri: az EPP tűnik a várható győztes erőnek a májusi megmérettetésen. Az út eleje annál rögösebb, Stubbnak ugyanis először saját párttársait kell meggyőznie arról, hogy ő a megfelelő jelölt, aki felveheti a harcot Orbán Viktorral – na meg be tudja tölteni az elmúlt négy évben az Európai Bizottságnak igencsak átpolitizált arcot adó Jean-Claude Juncker helyét. (Aki mellesleg nemrég azt is kijelentette, a Fidesz néppárti tagsága problémát jelent a szövetségnek.)

Hogy Stubb mit is gondol erről az átpolitizáltságról? Idézzük azt, mit mondott a Financial Timesnak:

Nem akarok illiberális demokráciát. A toleranciaszinten azzal a viselkedésmóddal kapcsolatban, amit több európai országban, köztük Magyarországon jelenleg látunk, elég alacsony.

Az Ironman

A saját bevallása szerint isiásszal, a rossz nyelvek szerint alkoholproblémákkal küzdő, a 64-ik évét taposó Junckerhez képest mégis radikális váltást jelentene az idén 50 éves Alexander Stubb: elismert triatlonista, maratonista, mellesleg Ironman, fiatalos külsővel és amatőr létére igen imponáló eredményekkel.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Vielen dank Austrian Presidency. I’ll be back. ������ @schwarzenegger @sebastiankurz

alexstubb (@alexstubb) által megosztott bejegyzés, Szept 8., 2018, időpont: 4:32 (PDT időzóna szerint)

Nemcsak a sportban, hanem a politikában is igen komoly eredményeket tud azonban felmutatni a svéd-finn vegyes családban felnőtt, de franciául és (brit feleségének is hála) angolul is remekül beszélő politikus. Karrierjét uniós szakpolitikusként kezdte, 2004-től egy ciklus idejére az Európai Parlamentnek is tagja volt. Ezt követően 2016-ig több kormányzati pozíciót is betöltött Finnországban, 2014-2015 között pedig miniszterelnökként állt hazája élén. Miután pártja, a Nemzeti Koalíció Pártja elveszítette a 2015-ös parlamenti választást, előbb pénzügyminiszterként tartott levezető kört, majd két évvel később az EU bankjának, az Európai Beruházási Banknak lett az egyik alelnöke.

A politikusi karrier vége a szókimondónak ismert Stubb számára önkéntes szilencium kezdete is lett – a Financial Timesban is megszűnt a rovata, Instagramjára is többnyire a macskájáról vagy a sportolásról posztolgat azóta, vicces kedvét mindenesetre nem veszítette el, bemutatkozásában is azzal riogatta párttársait, hogy Helsinkiben novemberben bizony igen hideg van. Igaz, a politikai állásfoglalásoktól való elzárkózást ő sem gondolhatta örökéletűnek: a kellemes ejtőernyőzés kezdetén már jelezte: nem kíván a finn belpolitikába visszatérni, az mindenesetre nem lenne ellenére, ha ő lenne az Európai Bizottság elnöke.

Akárcsak a Euronewsnak kedden adott interjúban, egy korábbi nyilatkozatában is élesen bírálta ugyanakkor azt, ami Brüsszelben történik – legyen szó akár a digitális gazdaságról, akár az évek óta megoldatlan migrációs problémáról. De a legnagyobb bírálatot 2016-ban a Politico újságírójának fogalmazta meg, mikor arról beszélt, az EU egyik válságból a másikba mászik át, és tartós megoldás helyett csak arra telik, hogy a krízisből a káoszba lépjen, majd találjon egy távolról sem jó megoldást.

A döntés az EPP november 7-8-i kongresszusán születhet meg Finnországban, ám a jelölés bejelentése után néhány órával a Ladbrokes fogadóiroda máris Stubbot hozza ki favoritnak az Európai Bizottság következő elnökségének betöltésére. A meccs azonban távolról sincs még lefutva, bár tény, azt, aki 3 óra 11 perc alatt futja a maratont, nem lesz könnyű legyőzni.

Alexander Stubb: örökmozgó finn kormányfőjelölt

„Finn Európa-ügyi és külkereskedelmi miniszter. Szereti a sportot, és mindent, ami nemzetközi. Próbálja magát nem túl komolyan venni. Tíz óra alatti idővel teljesítette az Ironman-próbát" - így mutatkozik be twitteres mikroblogoldalán a 46 éves Alexander Stubb.

A nyugodt erő

Tudja ezt ellenfele, Manfred Weber, aki aligha véletlenül előzött be mindenkit spitzenkandidati bejelentkezésével. Weber szeptember ötödiki bejelentésével nem csak társait előzte meg, de taktikusan a magyar jogállamiságról szóló, a 7. cikk szerinti elájrás megindításáról szóló dokumentum megszavazását is. Így a Sargentini-jelentés körüli médiafelhajtásból is remekül ki tudta venni a részét – a maga módján. Például azzal, hogy néhány órával az egy hónappal ezelőtti voksolás előtt – és egy kétóriás, feszült, a fél magyar kormány részvételével lezajlott zártkörű frakcióülés után kiállhatott, és pártja elnökeként közölhette: ő bizony meg fogja szavazni az Orbán-kormányt elítélő dokumentumot.

Az azonban finoman szólva gyengítette Weber kiállását, hogy az EPP sem akkor, sem azóta semmilyen döntésre nem jutott a Fidesszel kapcsolatban, sem közös kiállás, sem – a sokak által várt – felfüggesztés, kizárás nem történt meg. Ezért is lehetett annyira fontos Webernek, hogy hallassa a saját hangját a Sargentini-szavazás előtt. Más kérdés, hogy nem ez az első alkalom, amikor úgy keménykedik Orbán Viktorral és a Fidesszel, hogy közben nem gördít akadályt a párt EPP-tagsága előtt.

Jó példa erre az az interjú, amelyet Weber nem sokkal a magyarországi választás után adott egy holland lapnak. Ebből kiderült az is, hogy sokat beszél a magyar kormányfővel és az is, hogy Weber sok döntésével nem tud egyetérteni.

És miközben Orbán Viktor a migrációs válság kezelése köré igyekszik felhúzni mindent, ami az EU-ban történik, így a Sargentini-jelentés elfogadását – és mellesleg az EPP hanyatlását – is a „bevándorláspárti erők” felemelkedésének tudja be, Weber ebben épphogy támogatja a magyar kormány elképzeléseit. A jelentés megszavazását a civilek és a CEU elleni fellépéssel indokolta, pontosabban azzal, hogy ezen a téren nem mutatott kompromisszumkészséget a magyar miniszterelnök.

Ez a lavírozás nem csak Orbánhoz fűződő kapcsolatában tűnhet fel. Webert nem csak Stubbhoz, de saját pártelnökéhez, Horst Seehofer német belügyminiszterhez képest is a nyugodt, megfontolt erőként szokott fellépni – ennek része ez a kompromisszumkeresés, amely egy ennyire heterogén pártszövetségben előnyt is jelenthet, az EU egyik legfontosabb vezetői székében azonban nem feltétlenül jó pont.

A legnagyobb akadály azonban nem ez lehet Weber bizottsági elnöksége előtt – és nem is az, hogy egy kopaszodó bajor mérnök nehezen rúg labdába egy erőtől duzzadó szőke finnel szemben – , hanem azt vethetik a szemére, hogy nincs megfelelő tapasztalata az európai bizottsági elnökséghez, amelyet általában volt kormányfők töltöttek be – Jean-Claude Juncker például 18 évig állt hazája, Luxemburg élén.

Ehhez képest Weber még miniszter sem volt. Persze az EPP frakciószövetség 46 éves német elnöke is tapasztal politikus: mérnöknek tanult, de ő is lassan két évtizedet töltött már el a politikában. Már 29 évesen képviselőnek választották hazája, Bajorország parlamentjében, 2004 óta pedig a Keresztényszociális Unió (CSU) színeiben az Európai Parlament képviselője, tavaly óta áll frakciója élén.

Kész válasza természetesen erre is van: ő nem a brüsszeli elit része akar lenni, hanem az embereket és az EU-t akarja közelebb hozni egymáshoz.

Merkel csúcsjelöltje, aki kiállt Orbán mögül

Gyökeresen megváltozott Manfred Weber véleménye a magyar kormányfőről, amint kiderült, hogy az Európai Bizottsági elnöki posztjára pályázik.

Webernek van még egy jó pontja: maga mögött tudhatja Angela Merkel német kancellár támogatását is. Stubb ehhez képest „csak” egy finn pénzügyminisztert tudott felmutatni a bemutatkozó sajtótájékoztatón.

Futottak még

A potenciális jelöltek között felbukkant korábban Vardis Dombrovskis volt lett miniszterelnök, aki jelenleg a bizottság alelnöke, és két német politikus is: Peter Altmaier gazdasági, illetve Ursula von der Leyen védelmi miniszter is. Néhány hónapja pedig még favoritnak tűnhetett Michel Barnier, aki a Brexitről szóló tárgyalásokat egyszemélyes show-vá tette, ám a francia politikus illúzióit – legalábbis az elmúlt napokban tett nyilatkozatai szerint – maga a rétestésztaként húzódó, egyre reménytelenebbnek tűnő alkudozás oszlatta szét. Nem mintha bármilyen szinten is vesztesként kerülhetne ki, csak éppen leköti az idejét. Stubb eközben öthetes fizetés nélküli szabadságot vett ki az EIB-ben, Webernek pedig nem is kell igazán mást tennie, mint néha összefutnia Orbán Viktorral.