Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Ha a cég kihasználja az összes lehetőséget, amelyet a túlóratörvény biztosít, az a munkavállalók kizsigerelését eredményezné, veszélyeztetve az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét – írja az Adózóna. Bár egymással nem mellérendeltségi viszonyban álló felekről van szó, a lehetőségeihez képest most mindenkinek még inkább át kell gondolnia, mit ír alá, mihez járul hozzá. A munkaerőhiánnyal küzdő munkahelyeken most kellene kihasználni az alkupozíciót.
Az Adózóna szakértői szerint a 3 éves munkaidőkeret, illetve elszámolási időszak életszerűtlenül hosszú idő, a munkaidőkeret hosszának és a heti 48 órás maximum számításra vonatkozó szabálynak a szétválasztása mesterkélt, a rendkívüli munkaidő felső határának kihasználása pedig azt jelentené, hogy egy naptári éven belül a munkavállalónak további minimum 2 havi munkavégzést kellene teljesítene.
Azonban a többlettúlóra vállalásához szükség van a munkavállaló hozzájárulására, a beosztás módosítása érdekében külön kérelmet kell írnia, és a 36 hónap tartamú munkaidő-keret meghatározása sem lehet egyoldalú munkáltatói döntés. A fővárosban és vonzáskörzetében a több munkalehetőség miatt talán lesz lehetőség alkudozásra, a munkáltatói kényszer visszautasítására, míg a vidéki városokban nagyobb valószínűséggel használják majd ki a munkavállalók kiszolgáltatottságát.
Az egyik szakszervezethez egy olyan nyilatkozat futott be, ahol a dolgozó egyszerre nyilatkozott a cafeteriakeretéről és arról, hogy hajlandó 400 órát önként dolgozni. A munkajogász véleménye erről az volt: "Ezt egyszerűen nem lehet odaírni. Nemcsak megtévesztő, hanem jogsértő is, ez rosszhiszemű joggyakorlás."
