A Portfolión megjelent cikkben elemzi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) két elemzője, Kis Katalin és Schindler István, hogy mennyire sikerült felzárkózni Ausztriához a rendszerváltás óta.

Mint írják, 30 éve, a rendszerváltás után megjelent az igény a felzárkózásra a nyugat-európai országokhoz, főleg Ausztriához, a gazdasági felzárkózás azonban nem egy gyors és automatikusan bekövetkező folyamat, 20-30 évbe telik. Az elemzők megállapítják, hogy

30 év távlatából immár kijelenthetjük, hogy a rendszerváltás gazdasági álma sajnos ez idáig nem teljesült.

A továbbiakban az elemzők a különböző gazdasági indikátorokat veszik sorra, hogy miben mennyire sikerült megközelíteni Ausztriát:

• a magyar bruttó hozzáadott érték, azaz a GDP 1995 és 2018 között az osztrák GDP 19,2 százalékáról annak harmadára emelkedett 2018-ig;
• az egy főre vetített GDP az osztrák érték 30,9 százalékra emelkedett 2018-ra;
• az úgynevezett vásárlóerő-paritáson (PPS) mért egy főre jutó GDP szerint Magyarország fejlettsége 2018-ra az osztrák fejlettség 55,2 százalékra emelkedett;
• a csak a hazai tulajdonú vállalatok és a magyar munkavállalók jövedelmeit figyelembe vevő egy főre jutó GNI  vizsgálata esetén a felzárkózás üteme közel hasonló, mint a GDP-alapú mutatók esetében, de az egy főre jutó GNI enyhén alacsonyabb a vizsgált időszak során. 1995-ben a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GNI az osztrák fejlettségi szint 37,7 százaléka volt, ez 2018-ra elérte az 53,2 százalékot;
• ami a bérszinteket illeti, a magyar nettó bérszínvonal 2018-ra az osztrák szint 57,1 százalékra emelkedett.

Az elemzők megállapítják, hogy Magyarország a rendszerváltás óta összességében konvergált Ausztria fejlettségi szintjéhez, azonban a felzárkózás üteme időszakról időszakra jelentős eltéréseket mutatott: a rendszerváltást követő transzformációs időszak a GDP jelentős visszaesését eredményezte, a 90-es évek kiigazításai pedig bár javították a gazdaság egyensúlyi helyzetét, azonban visszafogták a gazdasági felzárkózást egészen az évtized második feléig.

Ezután egy rövid, javuló egyensúlyi mutatókkal és gyors növekedéssel jellemezhető periódus következett a 2000-es évek elejéig, majd a cikk szerint a 2002 és 2006 közötti években a makrogazdasági egyensúly megbomlásával a hazai felzárkózás is megtorpant, a világgazdasági válság pedig tovább mélyítette problémákat, 2010 után viszont "a gazdasági reformok megteremtették a fenntartható felzárkózás feltételeit Magyarországon".

Hozzáteszik, az MNB 2018 novemberi Növekedési Jelentése szerint

egy átfogó versenyképességi fordulat segítségével hazánk 2030-ra az osztrák fejlettség 80-90 százalékát is megközelítheti.