Kiderült, kinek utalnak haza a kivándorolt magyarok

Nagyobb eséllyel kapnak külföldről támogatást azok a háztartások, amelyek rosszabb anyagi helyzetben vannak – ez derül ki abból a tanulmányból, amely a Statisztikai Szemlében jelent meg. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mi jellemzi a külföldről támogatásokat kapó magyar háztartásokat. Az elmúlt évtizedben a régió többi országához hasonlóan Magyarországról is egyre többen vándoroltak ki, ami összefüggött a gazdasági világválsággal és az Európai Unión belüli szabad munkavállalás lehetőségével.

A tanulmány megállapítja, hogy a kivándorlók azon részénél, akik küldenek haza pénzt, nagy szerepet játszanak a gazdasági-szociális szempontok. Számít például a háztartás jövedelmi helyzete: jellemzően az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében lényeges a többletjövedelmeknek ez a formája.

Kiderült, hogy az egy főre jutó lakónégyzetméterek számának csökkenésével nő az esély arra, hogy a háztartás külföldi támogatást fogadjon.

Akik külföldről kapnak valamilyen támogatást, azok azt jellemzően a mindennapi élethez használják fel. Minél gyakrabban kap egy háztartás külföldről támogatást, annak összege annál magasabb. Akárcsak abban az esetben, ha a kapott pénzt hiteltörlesztésre, megtakarításra, esetleg ingatlanvásárlásra költik.

Több mint kétszeres az esélye annak, hogy a kivándorlásban érintett háztartás hazautalást fogad, ha abban él legalább egy kiskorú gyermek. Nagyobb eséllyel fogadnak hazautalást azok a háztartások is, melyekben él időskorú, 60 éven felüli személy, munkanélküli vagy ellátásban részesülő inaktív személy. Emellett az is látható, hogy a községekben a kisebb háztartások, valamint a Közép- és Dél-Dunántúlon élő háztartások részesülnek leginkább külföldi támogatásokból. A legkisebb arány a nyugat-dunántúli régióban figyelhető meg, a településeket nézve pedig Budapesten.

Érdekesség, hogy minél alacsonyabb a külföldi munkavállaló iskolai végzettsége, annál nagyobb eséllyel utal haza. A hazautalás leginkább az idősebb, Ausztriában vagy Németországban ipari és építőipari területen dolgozó férfiakat jellemzi, akik alacsonyabb, legfeljebb általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, és rövidebb távon tartózkodnak külföldön.