Olyan növekedési tervre van szüksége az országnak, amely a növekedés erősítése mellett, 2022-től képes biztosítani az automatikus konszolidációt, a meghatározó külső és belső makrogazdasági egyensúlyok helyreállását is – nyilatkozta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az MTI-nek.

Véleménye szerint a kormányzati beruházások felpörgetése, az állami újlakás-építési programok erősítése, a beruházástámogató intézkedések és a célzott adócsökkentések mind-mind óriási lökést adhatnak a gazdaság alacsonyabb fordulatszámon pörgő motorjának. „Minden esélyünk megvan a sikeres védekezésre. A dinamikus helyreállás eléréséhez a magyar gazdaságpolitikának legalább 9 területen kell a helyes egyensúlyokat megtalálnia” – mondta, és azt is hangsúlyozta, hogy egyszerre kell kezelni a járvány első hullámának késleltetve megjelenő hatásait (például a munkapiac vagy a bankrendszer esetében) és a második hullám következményeit.

Az alelnök nem tartja valószínűnek, hogy a tavaszihoz hasonló, teljes gazdasági leállással kell számolni, ugyanakkor megjegyezte, hogy a kilábalás elhúzódása a vállalatok üzleti terveinek általános újraértékelését okozza majd. „Sok vállalat a járvány első hullámában felélte tartalékait, így most akár erőteljesebb alkalmazkodásra is kényszerülhet” – mondta.

Az MNB szerint most jön a kirúgási hullám, százezer ember kerülhet utcára

Már a jegybank se vár gyors gazdasági talpra állást: 2020-ban recesszió lesz, a vállalkozások elkezdenek leépíteni, a háztartások reáljövedelme csökken, 2022-ig marad a magas infláció - derül ki a most kiadott prognózisból. Az árak még jobban elszállhatnak, ha a forint a vártnál jobban gyengül, a gazdaság még lassabban állhat helyre, ha a járvány újabb mélypontot okoz.

„Recessziók után a gazdaságok sohasem indulnak újra ugyanolyan szerkezetben, mint az a válságot megelőzően jellemző volt” – jegyezte meg, megemlítve, hogy korábbi sikerágazatok veszítenek súlyukból, miközben új ágazatok értékelődnek fel. „A védekezés során arra is fel kell készülnünk, hogy a versenyképes újrainduláshoz szükséges átalakulás, a munkaerő, a tőke és a technológia megfelelő ágazati átrendeződésével gyorsan és hatékonyan megtörténhessen. Nem eshetünk a zombi vállalatok csapdájába” – fogalmazott.

Virág Barnabás szerint az elmúlt évtizedben végrehajtott, komoly gazdasági reformok épp egy, a jelenlegihez hasonló rendkívüli helyzetben teremtik meg a magabiztos beavatkozás lehetőségét. A sikeres járványkezeléshez a költségvetési politika, a monetáris politika és a versenyképességet javító strukturális politika összehangolt lépéseire lesz szükség – tette hozzá.

A vírus elleni hatásos oltóanyag kifejlesztéséig az óvatosság határozza majd meg a gazdasági szereplők viselkedését: a vállalatok a következő időszakban kivárnak beruházásaikkal, miközben a családok fogyasztás helyett inkább megtakarítanak majd. Ezért fontosnak nevezte, hogy a magánkereslet kiesését az átmeneti időszakban minél nagyobb arányban pótolja az állami kereslet bővülése. „A jövő Magyarország számára is a digitalizációban és a fenntarthatóságban rejlik, ezért a beruházási programok kialakításánál erre is figyelemmel kell lennünk” – emelte ki az alelnök.

Virág Barnabás úgy látja, hogy a munkapiacon a második hullám kifutásáig a fókuszt ismét a munkahelyek védelmére kell helyezni.

Az első hullám során már sikerrel alkalmazott bértámogatások kibővítésére újból szükség lehet, miközben a munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményeinek célzott növelését is érdemes megkezdeni.

Az aktív munkapiaci politikák további erősítésével javítani kell a munkaerő képzettségét, támogatva, hogy az újraindulás során a foglalkoztatottak már a versenyképesebb vállalatoknál helyezkedhessenek el.

„A következő években a bankrendszer működésének prociklikussága újból felerősödhet” – vélekedett. A moratórium meghosszabbítása megfelelő megoldást nyújt a járvány miatt átmeneti törlesztési problémákra, azonban a nemteljesítő hitelállomány és a bankrendszeren kívüli szállítói tartozások emelkedésére is jó előre készülni kell – tette hozzá. A hitelpiac stabil működésében továbbra is kiemelt szerep jut a jegybanki programoknak, emellett azonban érdemes a garanciák intézményét is hatékonyabban használni – mondta.

A jegybanki javaslat részleteit a héten közli az MNB honlapján.

Oda Matolcsy György álma, már a jegybank sem hisz abban, hogy gyorsan véget ér a válság

A jegybank már nem növekedést, hanem recessziót vár 2020-ra, mint mindenki más. Szerintük az infláció mérséklődni fog a mostani Európa-rekorder szintről.