Az MNB szerint most jön a kirúgási hullám, százezer ember kerülhet utcára
Már a jegybank se vár gyors gazdasági talpra állást: 2020-ban recesszió lesz, a vállalkozások elkezdenek leépíteni, a háztartások reáljövedelme csökken, 2022-ig marad a magas infláció – derül ki a most kiadott prognózisból. Az árak még jobban elszállhatnak, ha a forint a vártnál jobban gyengül, a gazdaság még lassabban állhat helyre, ha a járvány újabb mélypontot okoz.
A bértámogatási program kifutása, valamint a járvány elhúzódása miatt a munkanélküliségi ráta várhatóan 5,2–6,3 százalékig emelkedhet 2021 első negyedévében – írja a szeptemberi inflációs jelentésében szereplő előrejelzésében az MNB. A járvány első hullámában a vállalkozások jellemzően nem elbocsátásokkal reagáltak, hanem „intenzív oldali alkalmazkodást” hajtottak végre – mondta a jelentést bemutató online eseményen Balatoni András, a jegybank elemzője. Ez azt jelenti, hogy nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak és a távol lévők (szabadságra küldöttek) száma – ez most megváltozhat.
Magasabb munkanélküliség, alacsonyabb reáljövedelem
A munkanélküliség 2021 közepén kezdhet csökkenni, illetve a foglalkoztatottak száma ekkor indulhat növekedésnek. Az állás nélkül maradtak aránya 2022 végére mehet újra 4 százalék alá.
Ami a fizetéseket illeti, az idei évben várhatóan 7,8–8,5 százalékkal emelkedhetnek a versenyszférában a bérek, amit 2021-ben várhatóan 6,6–7,3, 2022-ben pedig 6,2–6,9 százalékos növekedés követhet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján úgy tűnhet, hogy a járvány alig volt hatással a bérek emelkedésére. Ennek magyarázata, hogy a KSH által közzétett bérindex nem tartalmazza a részmunkaidőben dolgozókat, akik aránya az elmúlt hónapokban jelentősen megemelkedett. Emellett a vállalatok a megváltozott gazdasági helyzetben elsősorban az alacsonyabb keresetű dolgozókat bocsátották el, ami szintén felfelé torzítja a hivatalos bérindexet.
A munkanélküliség 2021 elején-közepén várható tetőzésekor a foglalkoztatottak száma több mint 100 ezerrel maradhat el az egy évvel korábbitól – vélik az MNB-nél.
Vége a „magyar kurzarbeitnak", pedig nagy szükség lenne még rá
Sokan teljes kudarcként, mások fényes sikerként értékelik az állami munkahelymentő programot. Abban azonban egyetértenek: ha nem hosszabbítják meg, újabb tömegek kerülhetnek utcára.
A munkanélküliség emelkedése azt is jelenti, hogy hiába fog statisztikailag nőni a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bére, a háztartások rendelkezésére álló jövedelem csökken. A lakossági reáljövedelem 2020-ban akár 3,3 százalékkal csökkenhet, 2021 egészét tekintve viszont 3,9-5 százalékkal nőhet.
A háztartások fogyasztása pedig még a jövedelmüknél is jobban fog csökkenni, 2020-ban a bizonytalan környezetben a háztartások óvatossági tartalékot képeznek, tehát a fogyasztásukat elhalasztják és a megtakarításaikat növelik. A jegybank várakozásai szerint a lakossági fogyasztás 2021 második negyedévétől támogathatja ismét a gazdasági növekedést.
A második hullám miatt dobták sutba az optimizmust
A lakossági fogyasztás visszaesése az egyik oka, amiért a jegybank drasztikusan rontott az előző, júniusi inflációs jelentésben szereplő előrejelzésein. A másik két tényező, hogy a járvány különösen érzékenyen érinti az autóipart és a turizmust, továbbá a beruházásokat, amelyek az elmúlt években a gazdasági növekedés pillérei voltak.
A jegybank előrejelzései júniusban még egyedülállóan optimisták voltak, immár prognózisaik az elemzői konszenzushoz és a Pénzügyminisztériuméihoz hasonlóak:
- 2020-ban és 2021-ben 3,5 százalék körüli infláció,
- 2020-ban 6 százalék körüli recesszió, 2021-ben 5-6 százalékos gazdasági növekedés,
- 2020-ban az export több mint 10 százalékos csökkenése, 2021-ben legjobb esetben 10 százalékos növekedés,
- 2020-ban 7 százalék fölötti államháztartási hiány.
A változás magyarázata szerint előrejelzésüket elsősorban és alapvetően a járvány második hulláma miatt módosították. Balatoni András szerint az első hullám után a fontos exportpartnerek és Magyarország gazdasága is V-alakú, gyors kilábalásba kezdett, ez azonban ellaposodott, így most lassú, elhúzódó helyreállásra lehet számítani. A fontosabb nyugat-európai exportpartnerek gazdaságai 2022-re sem érik el a 2019-es szintet, a nemzetközi idegenforgalom pedig a várakozások szerint talán 2024-ben. Az exportkereslet így tartósan alacsony marad – a hazánkba érkező külföldi turistáknak eladott áruk és szolgáltatások ugyanis exportnak számítanak.
Rosszabb is lehet, ha nem lesz vakcina
De még a fenti előrejelzések is bizonytalanok, mert nem tudni, hogyan alakul majd a járványhelyzet, és arra milyen válaszokat adnak a kormányok, a vállalatok és a háztartások. A jegybanki előrejelzés a már bejelentett, részleges korlátozó intézkedések fenntartásával, a társadalmi távolságtartással számol, rövid távon nem számítanak a tavaszi szabályozásokhoz hasonló, a gazdaság nagyobb részét érintő korlátozásokkal.
Középtávon, a negyedik negyedévben a járvány terjedésével összhangban további szigorításokat valószínűsítenek főbb külkereskedelmi partnereink és hazánk esetében, melyek a külső keresletet és a fogyasztási döntéseket hosszabb távon is befolyásolhatják.
Továbbá azzal számolnak, hogy a koronavírus elleni vakcina a jövő év első felében készülhet el, 2021-ben később számítanak a járvány visszaszorulására, ezzel a korlátozások és a társadalmi távolságtartás fokozatos oldódására. A vakcinával kapcsolatos megjegyzés fontos az inflációs jelentésben, ugyanis ezek szerint (persze nem meglepő módon) ahhoz, hogy a gazdasági mutatók 2021-ben javuljanak, 2022-ben pedig nagyjából helyre álljanak az kell, hogy 2021 első félévében működő vakcina váljon nagy mennyiségben elérhetővé.
Magyarország azért persze jobban teljesít
Fontos kérdés, hogy a vírus eddig ismert hatásai mekkora tartós veszteséget okoznak a gazdaságoknak. Az MNB előrejelzésében egy kis ön- és kormányfényezést is bevetve azt írják, „az állami programok eddigi eredményeinek és a monetáris politika lakossági és vállalati likviditást egyaránt könnyítő döntéseinek hatásaként” egyelőre nem számolnak azzal, hogy a válság tartós veszteséget okozhat a hazai gazdaságnak.
Vagyis nem számolnak strukturális, szerkezeti károkkal – ami azért még mindig optimista megközelítés, korántsem biztos, hogy a vállalkozások halasztódó beruházásai nem fordulnak elmaradó beruházásokká, hogy a felbomló gazdasági kapcsolatok (beleértve például munkaviszonyokat, beszállítói kapcsolatokat) könnyen pótolhatóak lesznek.
Az MNB abban is optimista, hogy a magyar gazdaság eurozónához történő felzárkózása a kedvezőtlen körülmények ellenére folytatódik, a korábbi válságidőszakok többségével ellentétben hazánk eurozónához viszonyított növekedési többlete fennmarad. A hazai gazdaság eurozónához viszonyított növekedési többlete átlagosan 2-3 százalékpont körül alakul 2020-ban és a következő években is – a nyugati gazdaságokat ugyanis legalább annyira, ha nem jobban megviseli a járvány, mint a magyart.
Egy újabb mélypont vagy a forintárfolyam még boríthatja az előrejelzést
Egyébként az eddig ismertetett számok az MNB alappályának nevezett forgatókönyvét jellemzik, de persze másokkal is számolnak, a kamatok meghatározásáért felelős Monetáris Tanács ezek közül kettőt emelt ki.
„A globális koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésből való W-alakú kilábalást feltételező alternatív forgatókönyv az alappályánál enyhén alacsonyabb hazai inflációs és érdemben visszafogottabb növekedési pálya felé mutat” – írják az inflációs jelentésben. A W-alakú visszaesés azt jelenti, hogy a jelenleg tapasztalható ellaposodott, lassú kilábalás újra visszaesésbe fordul, majd a gazdaságok a következő mélypontról kapaszkodnak fel újra.
A feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés a magyar eszközökkel (állampapírok, forint) szemben az állampapírok hozamának emelkedését, vagyis az államadósság finanszírozásának drágulását vonhatja magával. A forint iránti kereslet csökkenése pedig az árfolyam (további) gyengülését – a gyenge forint pedig megdrágítja az importot, ami végül beépül a hazai fogyasztói árakba, így felfelé hajtja az inflációt. A jegybank nem árulja el, hogy az előrejelzéseiben milyen forintárfolyammal kalkulált, azt pedig rendszeresen hangsúlyozza, hogy árfolyamcélja nincs, csak inflációs célja, ami 3 százalék. A hazai infláció jelenleg magas, még épp a jegybanki toleranciasávban van 4 százalék alatt, és ugyebár az MNB alappálya-számításai szerint sem fog lemenni 3 százalékra 2022 előtt, sőt idén a toleranciasáv fölé is emelkedhet.
A forint euróval szembeni árfolyama a Monetáris Tanács kamatdöntő ülése és az inflációs jelentés publikálása előtt újra 360 fölé gyengült, azonban a fejleményeknek nem volt számottevő hatása. Már amennyiben az árfolyam nem szakadt be, és nem gyengült a történelmi 369,5-ös szint fölé, de nem is erősödött 360 alá.
A Monetáris Tanács nem változtatott az alapkamat 0,6 százalékos mértékén, azonban két nappal később, az inflációs jelentés publikálásakor a jegybank igazgatósága 0,6-ról 0,75 százalékra emelte az egyhetes betéti tenderen kínált kamatot. Ez gyakorlatilag kamatemeléssel ér fel (ekkora kamattal parkoltathatják a pénzüket a bankok a jegybanknál). A lépésre a forint egy csapásra erősödött is, 366 közeléből 364 alá. A Reuters kérdésére "az inflációs kockázatok fokozódásának megelőzésével" magyarázták a döntést.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
