Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Már a jegybank se vár gyors gazdasági talpra állást: 2020-ban recesszió lesz, a vállalkozások elkezdenek leépíteni, a háztartások reáljövedelme csökken, 2022-ig marad a magas infláció – derül ki a most kiadott prognózisból. Az árak még jobban elszállhatnak, ha a forint a vártnál jobban gyengül, a gazdaság még lassabban állhat helyre, ha a járvány újabb mélypontot okoz.

A bértámogatási program kifutása, valamint a járvány elhúzódása miatt a munkanélküliségi ráta várhatóan 5,2–6,3 százalékig emelkedhet 2021 első negyedévében – írja a szeptemberi inflációs jelentésében szereplő előrejelzésében az MNB. A járvány első hullámában a vállalkozások jellemzően nem elbocsátásokkal reagáltak, hanem „intenzív oldali alkalmazkodást” hajtottak végre – mondta a jelentést bemutató online eseményen Balatoni András, a jegybank elemzője. Ez azt jelenti, hogy nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak és a távol lévők (szabadságra küldöttek) száma – ez most megváltozhat.

Magasabb munkanélküliség, alacsonyabb reáljövedelem

A munkanélküliség 2021 közepén kezdhet csökkenni, illetve a foglalkoztatottak száma ekkor indulhat növekedésnek. Az állás nélkül maradtak aránya 2022 végére mehet újra 4 százalék alá.

©

Ami a fizetéseket illeti, az idei évben várhatóan 7,8–8,5 százalékkal emelkedhetnek a versenyszférában a bérek, amit 2021-ben várhatóan 6,6–7,3, 2022-ben pedig 6,2–6,9 százalékos növekedés követhet. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján úgy tűnhet, hogy a járvány alig volt hatással a bérek emelkedésére. Ennek magyarázata, hogy a KSH által közzétett bérindex nem tartalmazza a részmunkaidőben dolgozókat, akik aránya az elmúlt hónapokban jelentősen megemelkedett. Emellett a vállalatok a megváltozott gazdasági helyzetben elsősorban az alacsonyabb keresetű dolgozókat bocsátották el, ami szintén felfelé torzítja a hivatalos bérindexet.

A munkanélküliség 2021 elején-közepén várható tetőzésekor a foglalkoztatottak száma több mint 100 ezerrel maradhat el az egy évvel korábbitól – vélik az MNB-nél.

Vége a „magyar kurzarbeitnak", pedig nagy szükség lenne még rá

Sokan teljes kudarcként, mások fényes sikerként értékelik az állami munkahelymentő programot. Abban azonban egyetértenek: ha nem hosszabbítják meg, újabb tömegek kerülhetnek utcára.

A munkanélküliség emelkedése azt is jelenti, hogy hiába fog statisztikailag nőni a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bére, a háztartások rendelkezésére álló jövedelem csökken. A lakossági reáljövedelem 2020-ban akár 3,3 százalékkal csökkenhet, 2021 egészét tekintve viszont 3,9-5 százalékkal nőhet.

A háztartások fogyasztása pedig még a jövedelmüknél is jobban fog csökkenni, 2020-ban a bizonytalan környezetben a háztartások óvatossági tartalékot képeznek, tehát a fogyasztásukat elhalasztják és a megtakarításaikat növelik. A jegybank várakozásai szerint a lakossági fogyasztás 2021 második negyedévétől támogathatja ismét a gazdasági növekedést.

A második hullám miatt dobták sutba az optimizmust

A lakossági fogyasztás visszaesése az egyik oka, amiért a jegybank drasztikusan rontott az előző, júniusi inflációs jelentésben szereplő előrejelzésein. A másik két tényező, hogy a járvány különösen érzékenyen érinti az autóipart és a turizmust, továbbá a beruházásokat, amelyek az elmúlt években a gazdasági növekedés pillérei voltak.

©

A jegybank előrejelzései júniusban még egyedülállóan optimisták voltak, immár prognózisaik az elemzői konszenzushoz és a Pénzügyminisztériuméihoz hasonlóak:

  • 2020-ban és 2021-ben 3,5 százalék körüli infláció,
  • 2020-ban 6 százalék körüli recesszió, 2021-ben 5-6 százalékos gazdasági növekedés,
  • 2020-ban az export több mint 10 százalékos csökkenése, 2021-ben legjobb esetben 10 százalékos növekedés,
  • 2020-ban 7 százalék fölötti államháztartási hiány.

A változás magyarázata szerint előrejelzésüket elsősorban és alapvetően a járvány második hulláma miatt módosították. Balatoni András szerint az első hullám után a fontos exportpartnerek és Magyarország gazdasága is V-alakú, gyors kilábalásba kezdett, ez azonban ellaposodott, így most lassú, elhúzódó helyreállásra lehet számítani. A fontosabb nyugat-európai exportpartnerek gazdaságai 2022-re sem érik el a 2019-es szintet, a nemzetközi idegenforgalom pedig a várakozások szerint talán 2024-ben. Az exportkereslet így tartósan alacsony marad – a hazánkba érkező külföldi turistáknak eladott áruk és szolgáltatások ugyanis exportnak számítanak.

Rosszabb is lehet, ha nem lesz vakcina

De még a fenti előrejelzések is bizonytalanok, mert nem tudni, hogyan alakul majd a járványhelyzet, és arra milyen válaszokat adnak a kormányok, a vállalatok és a háztartások. A jegybanki előrejelzés a már bejelentett, részleges korlátozó intézkedések fenntartásával, a társadalmi távolságtartással számol, rövid távon nem számítanak a tavaszi szabályozásokhoz hasonló, a gazdaság nagyobb részét érintő korlátozásokkal.

©

Középtávon, a negyedik negyedévben a járvány terjedésével összhangban további szigorításokat valószínűsítenek főbb külkereskedelmi partnereink és hazánk esetében, melyek a külső keresletet és a fogyasztási döntéseket hosszabb távon is befolyásolhatják.

Továbbá azzal számolnak, hogy a koronavírus elleni vakcina a jövő év első felében készülhet el, 2021-ben később számítanak a járvány visszaszorulására, ezzel a korlátozások és a társadalmi távolságtartás fokozatos oldódására. A vakcinával kapcsolatos megjegyzés fontos az inflációs jelentésben, ugyanis ezek szerint (persze nem meglepő módon) ahhoz, hogy a gazdasági mutatók 2021-ben javuljanak, 2022-ben pedig nagyjából helyre álljanak az kell, hogy 2021 első félévében működő vakcina váljon nagy mennyiségben elérhetővé.

Magyarország azért persze jobban teljesít

Fontos kérdés, hogy a vírus eddig ismert hatásai mekkora tartós veszteséget okoznak a gazdaságoknak. Az MNB előrejelzésében egy kis ön- és kormányfényezést is bevetve azt írják, „az állami programok eddigi eredményeinek és a monetáris politika lakossági és vállalati likviditást egyaránt könnyítő döntéseinek hatásaként” egyelőre nem számolnak azzal, hogy a válság tartós veszteséget okozhat a hazai gazdaságnak.

Vagyis nem számolnak strukturális, szerkezeti károkkal – ami azért még mindig optimista megközelítés, korántsem biztos, hogy a vállalkozások halasztódó beruházásai nem fordulnak elmaradó beruházásokká, hogy a felbomló gazdasági kapcsolatok (beleértve például munkaviszonyokat, beszállítói kapcsolatokat) könnyen pótolhatóak lesznek.

©

Az MNB abban is optimista, hogy a magyar gazdaság eurozónához történő felzárkózása a kedvezőtlen körülmények ellenére folytatódik, a korábbi válságidőszakok többségével ellentétben hazánk eurozónához viszonyított növekedési többlete fennmarad. A hazai gazdaság eurozónához viszonyított növekedési többlete átlagosan 2-3 százalékpont körül alakul 2020-ban és a következő években is – a nyugati gazdaságokat ugyanis legalább annyira, ha nem jobban megviseli a járvány, mint a magyart.

Egy újabb mélypont vagy a forintárfolyam még boríthatja az előrejelzést

Egyébként az eddig ismertetett számok az MNB alappályának nevezett forgatókönyvét jellemzik, de persze másokkal is számolnak, a kamatok meghatározásáért felelős Monetáris Tanács ezek közül kettőt emelt ki.

„A globális koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésből való W-alakú kilábalást feltételező alternatív forgatókönyv az alappályánál enyhén alacsonyabb hazai inflációs és érdemben visszafogottabb növekedési pálya felé mutat” – írják az inflációs jelentésben. A W-alakú visszaesés azt jelenti, hogy a jelenleg tapasztalható ellaposodott, lassú kilábalás újra visszaesésbe fordul, majd a gazdaságok a következő mélypontról kapaszkodnak fel újra.

A feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés a magyar eszközökkel (állampapírok, forint) szemben az állampapírok hozamának emelkedését, vagyis az államadósság finanszírozásának drágulását vonhatja magával. A forint iránti kereslet csökkenése pedig az árfolyam (további) gyengülését – a gyenge forint pedig megdrágítja az importot, ami végül beépül a hazai fogyasztói árakba, így felfelé hajtja az inflációt. A jegybank nem árulja el, hogy az előrejelzéseiben milyen forintárfolyammal kalkulált, azt pedig rendszeresen hangsúlyozza, hogy árfolyamcélja nincs, csak inflációs célja, ami 3 százalék. A hazai infláció jelenleg magas, még épp a jegybanki toleranciasávban van 4 százalék alatt, és ugyebár az MNB alappálya-számításai szerint sem fog lemenni 3 százalékra 2022 előtt, sőt idén a toleranciasáv fölé is emelkedhet.

A forint euróval szembeni árfolyama a Monetáris Tanács kamatdöntő ülése és az inflációs jelentés publikálása előtt újra 360 fölé gyengült, azonban a fejleményeknek nem volt számottevő hatása. Már amennyiben az árfolyam nem szakadt be, és nem gyengült a történelmi 369,5-ös szint fölé, de nem is erősödött 360 alá.

A Monetáris Tanács nem változtatott az alapkamat 0,6 százalékos mértékén, azonban két nappal később, az inflációs jelentés publikálásakor a jegybank igazgatósága 0,6-ról 0,75 százalékra emelte az egyhetes betéti tenderen kínált kamatot. Ez gyakorlatilag kamatemeléssel ér fel (ekkora kamattal parkoltathatják a pénzüket a bankok a jegybanknál). A lépésre a forint egy csapásra erősödött is, 366 közeléből 364 alá. A Reuters kérdésére "az inflációs kockázatok fokozódásának megelőzésével" magyarázták a döntést.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Százezreket érintő változás jön a tévézésben, megújul az ingyenes és a fizetős mindigTV

Százezreket érintő változás jön a tévézésben, megújul az ingyenes és a fizetős mindigTV

Müller Cecília szerint kiteljesedni látszik a járvány

Müller Cecília szerint kiteljesedni látszik a járvány

Gulyás: Orosz vakcinát is vehet Magyarország, jövőre is 800 ezer marad a cafeteria

Gulyás: Orosz vakcinát is vehet Magyarország, jövőre is 800 ezer marad a cafeteria