szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A jegybank már nem növekedést, hanem recessziót vár 2020-ra, mint mindenki más. Szerintük az infláció mérséklődni fog a mostani Európa-rekorder szintről.

2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1–6,8 százalék között zsugorodik, amit 2021-ben 4,4–6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet – írja a szeptember 22-ei kamatdöntő üléséhez fűzött indoklásában a jegybank Monetáris Tanácsa, megelőlegezve a csütörtökön publikálandó szeptemberi inflációs jelentésben várható előrejelzést. Ez nagyon jelentős fordulat a Matolcsy György elnökölte jegybanktól, az előző, júniusi inflációs jelentésben még 0,3-2 százalék között növekedést jósoltak – ami már akkor is több mint optimista előrejelzés volt, hiszen az Európai Bizottság már akkor 8 százalékos visszaesést prognosztizált, amihez időközben a magyar kormány jóslata is egyre közelebb került.

Vége az optimizmusnak

A Monetáris Tanács most kiadott jegyzőkönyve emlékeztet rá, hogy 2020 második negyedévében 13,6 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest, illetve hogy nyár végén Magyarországon is újból növekedésnek indult a megbetegedések száma. Vagyis a gazdaság nemcsak a vártnál nagyobb mértékben zuhant be, de a járvány időközben beütött második hulláma miatt a gazdasági kilábalás is a korábban vártnál jobban elhúzódik – magyarázzák a 2020-as prognózis lerontását. A vírus a magyar gazdaság erős pontjait támadta meg, például az autóipart és a turizmust – magyarázta az ülést követő tájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. Azt is világossá tette, hogy az MNB a harmadik negyedévre is 5-7 százalékos recessziót vár.

Virág azt mondta, hogy uniós és nemzetközi szinten pipa alakú kilábalás várható. Vagyis nem V-alakú gyors visszapattanás, hanem egy lassabb, elnyújtott folyamat.

A tájékoztatón Matolcsy György jegybankelnök nem beszélt, ami annak ellenére üzenetként értelmezhető, hogy általában nem szokott. A jegybankelnök nemcsak páratlanul optimista tud lenni, de jellemzően nagyívű víziókat vázol fel. A jelenlegi helyzetben (súlyos gazdasági visszaesés, magas infláció és romló forintárfolyam mellett) azonban nem nagyívű víziók felvázolását tarthatták szükségesnek a jegybankban, hanem megfontoltságot, tényszerűséget, amit Virág Barnabás alelnök szolgáltatott.

Virág Barnabás
©

Csak az infláció a legfontosabb

A jegybank várakozásai szerint 2022-ben stabilizálódhatnak a gazdasági folyamatok, ekkor stabilizálódhat az infláció is a 3 százalékos célon – ehhez képest augusztusban az éves mérték még 3,9 százalék volt. Virág Barnabás többször, sőt sokszor és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Monetáris Tanács figyelemmel kíséri az inflációs folyamatokat, és beavatkozik, ha kell. „A kulcs az árstabilitás”, a gazdaság pörgetése, források kihelyezése mintegy ettől függetlenül, programokon keresztül zajlik – emelte ki.

A jegybank kommunikációjában egyértelmű fordulatot jelent az inflációs cél fokozott hangsúlyozása, ugyanakkor a gazdaság fűtésének háttérbe szorulása. Matolcsy György távolmaradása ebből a szempontból is beszédes, ő nyíltan vallja, hogy a monetáris politika alárendelendő a gazdaságpolitikának. Egyébként a mostani válság egyik fejleménye a monetáris és a fiskális politika összemosódása, a jegybankok világszerte öntik a pénzt a gazdaságba – ezt azonban ott tehetik meg, ahol nincs inflációs nyomás. Például az eurózónában – 0,2 százalékos éves infláció mellett –, Magyarországon ezzel szemben az EU legmagasabb inflációját mérték.

A forint árfolyamáról se a döntés indoklása, se Virág Barnabás nem ejtett egy szót sem. Igaz, korábban rendszeresen azt hangsúlyozták, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja. Az árfolyam (mármint a piac) ezt nem vette különösebben zokon, kicsit hullámvasutazott, a kamatdöntés után 362-ről a 360-as szintre erősödött, majd visszagyengült 362-re, a tájékoztató vége felé – délután fél öt után – pedig elindult 363 forint felé, akárcsak kedd reggel – és öt óra felé már alá is bukott.

A gazdaságpörgető programok mennek tovább

A jegybank az elmúlt hetekben elkezdett fokozottabb mértékben állampapírokat vásárolni, vagyis finanszírozni az államadósságot – ígéretük szerint ezt folytatják.

A gazdaság felpörgetése azért nem meglepő módon továbbra is kiemelt szempont, a Monetáris Tanács a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 2020. szeptember 23-ával 750 milliárd forintra emeli. Az NHP Hajrá hitelprogram keretében már tízezer hitel- vagy lízingszerződést kötött nyolcezer hazai vállalkozás, közel 600 milliárd forint összegben.

Szétcsúszott a kereslet és a kínálat

A Monetáris Tanács nem változtatott a kamatkondíciókon, pedig az infláció már kis híján kilépett (fölfelé) a jegybank 2-4 százalék közti toleranciasávjából, a forint euróval szembeni árfolyama pedig 360 fölé romlott. A nyári hónapokban az infláció emelkedését okozta, hogy egyes részpiacokon koncentráltan megugró kereslet jelent meg, míg máshol a járványhelyzet miatt kieső kínálat csak lassan állt helyre – magyarázzák az indoklásban. A jegybank arra számít, hogy az infláció szeptemberben még az aktuális szint közelében alakulhat, sőt, ki is léphet az MNB prognózisa szerint a 4 százalékos toleranciasávból, majd az év végéig az üzemanyagárak csökkenése és bázishatás következtében fokozatosan mérséklődik. A következő negyedévekben az alapfolyamatok alakulását a gazdaság újraindulásához köthető keresleti-kínálati súrlódások és a gyenge kereslet várhatóan egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatásainak eredője határozza meg. Magyarán arra számítanak, hogy az infláció csökkenni fog, vagy legalább a tolerenciasávban marad, ezért nincs szükség beavatkozásra.

©

A nyáron megugró kereslet az ebben az időszakban szokatlan áremelésekre adott lehetőséget, ez beépült az inflációba – fejtette ki Virág Barnabás. Vagyis a jegybank szerint a járványnak voltak inflációnövelő hatásai a nyáron. Ezek a járvány okozta kereslet-kínálati súrlódások a következő negyedévekben megmaradhatnak – az a kérdés, hogy a normál folyamatoknak, vagy ezeknek a járványhoz kapcsolódó folyamatoknak lesz nagyobb hatásuk.

A jegybank szerint a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége miatt a tényleges béremelkedés fele akkora lehet, mint amit a csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat mutató statisztikák. Vagyis a bérkiáramlás üteme valójában lassult, ez visszafogja a keresletet, így ennek is árleszorító hatása van.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Visszavonták a bolíviai elnök elleni elfogatóparancsot

Visszavonták a bolíviai elnök elleni elfogatóparancsot

Másmilyen volt a Hold tegnap éjjel, mint szokott

Másmilyen volt a Hold tegnap éjjel, mint szokott

Trump kabinetfőnöke beismerte, nem is akarják ellenőrzés alatt tartani a koronavírus-járványt

Trump kabinetfőnöke beismerte, nem is akarják ellenőrzés alatt tartani a koronavírus-járványt