2020-ban a magyar GDP várhatóan 5,1–6,8 százalék között zsugorodik, amit 2021-ben 4,4–6,8 százalék közötti bővülés követhet. A gazdasági teljesítmény 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet – írja a szeptember 22-ei kamatdöntő üléséhez fűzött indoklásában a jegybank Monetáris Tanácsa, megelőlegezve a csütörtökön publikálandó szeptemberi inflációs jelentésben várható előrejelzést. Ez nagyon jelentős fordulat a Matolcsy György elnökölte jegybanktól, az előző, júniusi inflációs jelentésben még 0,3-2 százalék között növekedést jósoltak – ami már akkor is több mint optimista előrejelzés volt, hiszen az Európai Bizottság már akkor 8 százalékos visszaesést prognosztizált, amihez időközben a magyar kormány jóslata is egyre közelebb került.

Vége az optimizmusnak

A Monetáris Tanács most kiadott jegyzőkönyve emlékeztet rá, hogy 2020 második negyedévében 13,6 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest, illetve hogy nyár végén Magyarországon is újból növekedésnek indult a megbetegedések száma. Vagyis a gazdaság nemcsak a vártnál nagyobb mértékben zuhant be, de a járvány időközben beütött második hulláma miatt a gazdasági kilábalás is a korábban vártnál jobban elhúzódik – magyarázzák a 2020-as prognózis lerontását. A vírus a magyar gazdaság erős pontjait támadta meg, például az autóipart és a turizmust – magyarázta az ülést követő tájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. Azt is világossá tette, hogy az MNB a harmadik negyedévre is 5-7 százalékos recessziót vár.

Virág azt mondta, hogy uniós és nemzetközi szinten pipa alakú kilábalás várható. Vagyis nem V-alakú gyors visszapattanás, hanem egy lassabb, elnyújtott folyamat.

A tájékoztatón Matolcsy György jegybankelnök nem beszélt, ami annak ellenére üzenetként értelmezhető, hogy általában nem szokott. A jegybankelnök nemcsak páratlanul optimista tud lenni, de jellemzően nagyívű víziókat vázol fel. A jelenlegi helyzetben (súlyos gazdasági visszaesés, magas infláció és romló forintárfolyam mellett) azonban nem nagyívű víziók felvázolását tarthatták szükségesnek a jegybankban, hanem megfontoltságot, tényszerűséget, amit Virág Barnabás alelnök szolgáltatott.

Virág Barnabás

MTI / Máthé Zoltán

Csak az infláció a legfontosabb

A jegybank várakozásai szerint 2022-ben stabilizálódhatnak a gazdasági folyamatok, ekkor stabilizálódhat az infláció is a 3 százalékos célon – ehhez képest augusztusban az éves mérték még 3,9 százalék volt. Virág Barnabás többször, sőt sokszor és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Monetáris Tanács figyelemmel kíséri az inflációs folyamatokat, és beavatkozik, ha kell. „A kulcs az árstabilitás”, a gazdaság pörgetése, források kihelyezése mintegy ettől függetlenül, programokon keresztül zajlik – emelte ki.

A jegybank kommunikációjában egyértelmű fordulatot jelent az inflációs cél fokozott hangsúlyozása, ugyanakkor a gazdaság fűtésének háttérbe szorulása. Matolcsy György távolmaradása ebből a szempontból is beszédes, ő nyíltan vallja, hogy a monetáris politika alárendelendő a gazdaságpolitikának. Egyébként a mostani válság egyik fejleménye a monetáris és a fiskális politika összemosódása, a jegybankok világszerte öntik a pénzt a gazdaságba – ezt azonban ott tehetik meg, ahol nincs inflációs nyomás. Például az eurózónában – 0,2 százalékos éves infláció mellett –, Magyarországon ezzel szemben az EU legmagasabb inflációját mérték.

A forint árfolyamáról se a döntés indoklása, se Virág Barnabás nem ejtett egy szót sem. Igaz, korábban rendszeresen azt hangsúlyozták, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja. Az árfolyam (mármint a piac) ezt nem vette különösebben zokon, kicsit hullámvasutazott, a kamatdöntés után 362-ről a 360-as szintre erősödött, majd visszagyengült 362-re, a tájékoztató vége felé – délután fél öt után – pedig elindult 363 forint felé, akárcsak kedd reggel – és öt óra felé már alá is bukott.

Szétcsúszott a kereslet és a kínálat

A Monetáris Tanács nem változtatott a kamatkondíciókon, pedig az infláció már kis híján kilépett (fölfelé) a jegybank 2-4 százalék közti toleranciasávjából, a forint euróval szembeni árfolyama pedig 360 fölé romlott. A nyári hónapokban az infláció emelkedését okozta, hogy egyes részpiacokon koncentráltan megugró kereslet jelent meg, míg máshol a járványhelyzet miatt kieső kínálat csak lassan állt helyre – magyarázzák az indoklásban. A jegybank arra számít, hogy az infláció szeptemberben még az aktuális szint közelében alakulhat, sőt, ki is léphet az MNB prognózisa szerint a 4 százalékos toleranciasávból, majd az év végéig az üzemanyagárak csökkenése és bázishatás következtében fokozatosan mérséklődik. A következő negyedévekben az alapfolyamatok alakulását a gazdaság újraindulásához köthető keresleti-kínálati súrlódások és a gyenge kereslet várhatóan egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatásainak eredője határozza meg. Magyarán arra számítanak, hogy az infláció csökkenni fog, vagy legalább a tolerenciasávban marad, ezért nincs szükség beavatkozásra.

Fazekas István

A nyáron megugró kereslet az ebben az időszakban szokatlan áremelésekre adott lehetőséget, ez beépült az inflációba – fejtette ki Virág Barnabás. Vagyis a jegybank szerint a járványnak voltak inflációnövelő hatásai a nyáron. Ezek a járvány okozta kereslet-kínálati súrlódások a következő negyedévekben megmaradhatnak – az a kérdés, hogy a normál folyamatoknak, vagy ezeknek a járványhoz kapcsolódó folyamatoknak lesz nagyobb hatásuk.

A jegybank szerint a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége miatt a tényleges béremelkedés fele akkora lehet, mint amit a csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat mutató statisztikák. Vagyis a bérkiáramlás üteme valójában lassult, ez visszafogja a keresletet, így ennek is árleszorító hatása van.