Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az Agrárminisztérium (AM) január 1-jétől újabb termékköröknél teszi kötelezővé a származási információk jelölését. Az ömlesztett formában értékesített tojásoknál a származási országot szövegesen is fel kell majd tüntetni a termék közelében, illetve az ország zászlaját (legalább 50 mm x 30 mm méretben) is kötelező megjeleníteni az eladás helyén – közölte a minisztérium szerdán.
A minisztérium szerint a jelölés kiterjesztésével a vásárlók lényegesen könnyebben tudnak majd tájékozódni a termék származásával kapcsolatban, és ezzel a hazai termelők pozíciója is megerősödhet a piacon.
Az agrártárca a közleményében hozzátette, a nem előrecsomagolt élelmiszereknél az utóbbi egy évben folyamatosan bővült azoknak a termékeknek a köre, amelyeknél a boltokban jól láthatóan fel kell tüntetni a származási ország nevét, bizonyos esetekben pedig a zászlóját is. Az AM szerint a jogszabály-módosítást minden esetben az érintett szakmai szervezetek kezdeményezték a tárcánál.
Nem egyedi az áruk felzászlózása, idén januártól a sertéshúsok kaptak nemzeti jelölést ezzel a módszerrel a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben.
Miért is kell zászlóerdő a hentespultokba?
Ezer bolt sincs az országban, ahol zászlóval kell megjelölni a sertéshús származási helyét. A legtöbb vásárló nem arra kíváncsi, hogy a saját országából érkezik-e egy hús, sokkal inkább az EU-n kívüli termékkel szemben bizalmatlan.
