Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Kötelező lesz január 15-től zászlót szúrni a sertéshúsba a nagyobb boltok húspultjaiban – szaladt át a hír a magyar médián. Rövid időn belül másodszor is, mert az új rendeletről már hetekkel ezelőtt is tudni lehetett. Az áruházak számára sem újdonság mindez, bőven volt idejük felkészülni az új szabályokra, mióta tavaly november végén megjelent a miniszteri rendelet.
Elsőre azt hihetnénk, hogy a magyar termékeket akarják népszerűsíteni új módon, de ez nem igaz. Az ugyanis az Európai Unió minden országában érvényes rendelkezés, hogy a különböző húsokon fel kell tüntetni az állat származási helyét, most a kormány csupán kiterjeszti ezt.
Logikus kérdés, hogy pontosan melyik országot kell feltüntetni akkor, ha az állat több helyen is élt, illetve ha a feldolgozás több országban történt. Ebben az Európai Bizottság már 2013-ban rendet tett: megrendelt egy kutatást arról, hogy a fogyasztók milyen információkat szeretnének, amikor húst vesznek.
Arra jutottak, hogy a legtöbb vásárló számára a legfontosabb nem az, hogy a saját országában dolgozták-e fel az állatot, hanem azt akarják tudni, hogy az EU-n belül vagy azon kívül történt-e a munka.
A sertések esetében egész konkrétan azt kell jelölni az EU-s szabályozás szerint:
- ha fél évesnél idősebb korában vágták le, akkor melyik országban töltötte az állat az élete utolsó négy hónapját,
- ha korábban vágták le, de legalább 80 kilós volt, akkor azt, hogy hol élt, miután elérte a 30 kilós súlyt,
- ha 80 kiló és fél év alatt volt, akkor azt, hogy hol tartották egész életében,
- illetve azt, hogy melyik országban végezték a vágást.
A darált húsnál és a húsnyesedéknél mások a szabályok, ott azt kell jelezni, hogy az EU-ból, az EU-n kívülről, vagy belső és külső termelésből vegyesen származik a termék.
Máté Péter
Ezt a húshoz eddig is ki kellett írni – a rendelet úgy fogalmaz, hogy „az eladásra kínálás helyén”, úgy, hogy a vevő egyértelműen el tudja különíteni, mi melyik országból származik –, mostantól a sertéshúsnál a szöveg mellett kell a kis zászló is. A rendelet megalkotói még arra is odafigyeltek, hogy ha egy származási hely van, akkor 5x3 centis zászlót kérjenek, ha más az állattartás helye és más a vágásé, akkor 4x2,5 centiseken kelljen jelölni mindkettőt.
Az ellenőrök nem azt fogják persze figyelni, hogy milliméterre pontosan minden passzoljon, elsősorban azt vizsgálja majd a Nébih, hogy minden termék zászlója azt az országot mutassa, amely a hozzájuk beérkezett nyomon követési dokumentumok alapján a helyes. Az élelmiszer-biztonsági hatóság azt is látja, hogy a hús melyik vágóhídról származik, tehát az, hogy melyik országból, csak a vevők számára lesz pluszinformáció, ennél sokkal fontosabb az, hogy probléma esetén pontosan visszakövethető a termék eredete.
Máté Péter
Az EU-s rendelet a sertéshús mellett a baromfi-, a juh- és a kecskehús származásának nyomon követhetőségét is szabályozta. Adódott ebből a kérdés, hogy a marhahússal miért nem foglalkoztak, de a válasz egyszerű: erről egy másik uniós rendelet rendelkezik. Sőt, minden más szabályozás ebből indult ki. Az 1990-es évek végén akkora volt a pánik Európa-szerte a kergemarhakór miatt, hogy 2000-től az EU szigorú szabályokat vezetett be az élő szarvasmarhák, valamint a marhahús nyomon követésére, és amikor ennek a sikerét látták, akkor döntöttek úgy, hogy más állatokra is hasonló rendszert léptetnek életbe. Ráadásul másokkal összehasonlítva akkora méretbeli különbségek vannak – az állat is sokkal nagyobb, de a feldolgozásuk technikájában is előnyben vannak az egyszerre sok munkára alkalmas, nagy vágóhidak –, hogy érdemesebb volt a szabályozásban teljesen külön kezelni a marhahúst.
Alig pár száz üzlet lesz érintett
Nem kell azért arra számítani, hogy január 15-től minden egyes boltban zászlórengetegben navigálnak majd a vásárlók. A szabály szerint csakis a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben kell zászlókkal jelölni a sertéshúst, ott is csak akkor, ha húspultban árulják a terméket.
MTI / Balogh Zoltán
A G7 a leginkább érintett Spart kereste meg, ott arról tájékoztattak, hogy 295 szupermarketben és 34 Interspar hipermarketben kell zászlókat kitűzni szerdától. Megkérdeztük a többi nagyobb magyarországi áruházláncot, és azt a választ kaptuk: a Tescónak 115 üzletére vonatkozik az új szabály, az Auchannak pedig a 24 magyar üzlete közül 21-re. Az Aldi, a Lidl és a Penny Market csak Budapest belső kerületeiben nyitott egy-egy üzletben hús- és csemegepultot, így ott diszkont helyett szupermarketnek számít az üzlet. Azt két éve nem erősítették meg, hogy pont az akkor életbe lépő szabályozás miatt – amely a világörökségi lakott területen tiltja a diszkontok működését - nyílt húspult, de akármi is történt, most ez a néhány üzlet lesz érintett.
