Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A hvg.hu kedden beszámolt róla: a kormány törölte a kiemelt beruházások közül azt a szállodaszörnynek gúnyolt óriási épületet, amely ellen az önkormányzaton és sok helyi lakoson, civil szervezeten kívül Witzmann Mihály, a körzet fideszes országgyűlési képviselője is tiltakozott.
De maradt még 24 további balatonvilágosi ingatlan a szállodafejlesztésre és ahhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztésre szánt telkek listájában, amelyekre különleges szabályok vonatkoznak.
Ahogy a kormány a tervezett formájában már meg nem épülő szállodáról 2020 augusztusában olyan konkrét részletszabályokat írt elő, mint hogy az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 16,5 méter, és parti sétány és közhasználatú strand nem alakítható ki, hasonló aprólékossággal megszabta a többi ottani szállodaépítkezés részleteit is, hozzátéve: ezekről „építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, valamint településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni”. Ez egyébként gyakori eljárás, a kormány rendeletek tucatjaiban iktatja ki a törvényekben előírt szakmai vélemények beszerzését.
Egy kedd esti rendelet ezen annyiban változtatott, hogy a balatonvilágosi szállodák esetében visszaállította az építészeti-műszaki tervtanács beleszólási jogát. A településképi véleményezési eljárást nem, vagyis a helyieknek továbbra sincs érdemi szavuk, mert azt az eljárást a polgármester folytatná le. A jogaiba visszahelyezett tervtanács pedig – a kormány erről is jogszabályban gondoskodott – nem a helyi, hanem egy központi építészeti-műszaki tervtanács, amelyben a település főépítésze csak a tagok egyikeként vesz részt, tehát bármikor leszavazható.
