Van mire büszkék lennünk – mondta üdvözlőbeszédében Matolcsy György jegybankelnök, a Magyar Nemzeti Bank által a forint 75. évfordulójára szervezett konferencián. Matolcsy György a beköszöntés után egyből felvetette a forint-euró dilemmát, aminek szerinte egyszerű a megoldása: egyszer lesz euró Magyarországon, "a kérdés, mikor, milyen körülmények között és milyen feltételekkel". A jegybankelnök szerint biztonságos és sikeres euróbevezetésre van szükség, és

az lehet sikeres, ami biztonságos, az lehet biztonságos, ami nem jár reálgazdasági- és növekedési áldozattal, munkahely elvesztésével, a versenyképességet rontó változásokkal. Ez a magyar nemzeti érdek, és ehhez tűzön vízen át ragaszkodunk.

A jegybankelnök 25 érvet sorolt fel a forint megtartása és az euró biztonságos és sikeres bevezetése, illetve a megtartani szándékozott forint mellett, de előtte elmesélte, hogyan készültek fel arra, amikor pénzügyminisztersége idején, 2011 őszén a nemzetközi pénzügyi élet egyik, általa pontosabban meg nem nevezett “pápája, doyenje és vezetője” Gödöllőn jelezte felé és Orbán Viktor miniszterelnök felé, hogy a következő évben 10 milliárd forintnyi eurót fognak kivonni a magyar pénzügyi rendszerből. Azt, hogy ezt a kivonást megúszta az ország szerinte a forintnak és egy vonzó lakossági állampapírcsomagnak a volt köszönhető, hogy a magyar pénzügyi rendszer akkor nem omlott össze. Szerinte akkor lett a nemzetgazdasági minisztérium szlogenje, hogy

ha forint van, minden van.

A 25 érv között szerepelt többek között, hogy

• a forint bevezetésekor stabilizálta a hiperinflációt, és “már születése pillanatában bizonyított”, egy szakmai projekt volt, szemben az euróval, ami viszont inkább “politikai vállalkozás volt”.
• a forint tette lehetővé a 2010 után a magyar gazdasági politikai sikereket, az egyensúly és növekedés együttes megvalósulását, ami “nagyon ritka pillanat volt”,
• a forinttal védték ki a 2012-es pénzügyi rendszert ért - a különadók miatt egyébként általa jogosnak nevezett - támadást,
• a forinttal sikerül elvégezni 2010-13 között az európai unió leghatékonyabb pénzügyi szanálását,
• ez az alapja az “EU leghatékonyabb adórendszerének”,
• ezzel tudott a "sokszorosan független jegybank" szuverén pénzpolitikát folytatni,
• ezzel sikerült a megfékezni a 2010-es évek elejének inflációját,
• tavaly a Covid–19-járvány pénzügyi hatásaik kivédése, amit szerinte az is bizonyít, hogy míg az eurózónában 6,5, addig Magyarországon csak 5,5 százalékos volt a gazdasági visszaesés;
• a forinttal lehetett szerinte 850 ezer új munkahelyet teremteni,
• segített az exportvezérelt gazdaságpolitikában, megfelelő eszköz volt a rugalmas gazdaságpolitikához, a rugalmas kamat- és árfolyampolitikához is.

Matolcsy azt mondta, hogy míg a forint már 75 évvel ezelőtti létrejöttével igazolta születési célját, addig az euróra ez már nem mondható el. Érvelése szerint a közös fizetőeszközt annak idején a Szovjetunió jelentette fenyegetés ellen akarták létrehozni, ami azonban az euró bemutatkozásakor meg is szűnt.

Vagyis megszületésekor lehetséges, hogy már nem volt rá olyan nagy szükség

– mondta, és sorolni kezdte az euró hibáit, többek között, hogy

• jó időkre tervezték, így nem volt alkalmas a dekonjunktúra kezelésére, akár 2007–2009-et, akár a 2012-es eurózóna-válságot nézzük,
• nem kifejlett fizetőeszköz;
• továbbra is megvannak születési rendellenességei, például, hogy a csatlakozók közül többen már az elején sem teljesítették a bevezetéséhez szabott ötös feltételrendszert;
• alulmaradt a dollárral szemben;
• a hozzá csatlakozók többsége veszített, így az EU, Európa és a Nyugat is, de még azok az államok sem egyértelműen nyertesek, amelyek jól jártak vele – utalt vissza vasárnap a Magyar Nemzetben megjelent cikkére;
• bevezetése helyett szerinte az 1990-es évek elején széleskörűen kellett volna bővíteni az EU-t, mélyíteni a piacot, a szolgáltatásokat és a kutatási-fejlesztési-innovációs politikát.

Beszéde végén rátért arra, miért kell óvatosnak lenni a forint euróra váltásával. Szerinte az euró jelen pillanatban ellentétes az európai működés lényegével, a sokszínűséggel és a változatossággal, a helyi sajátosságokra épülő versennyel, és majd csak akkor csatlakozni, amikor az euró kifejlett, “fully fledged” lesz, és megengedi a sokszínűséget, és sikerül rajta javítani a Maastricht 2.0-ás szerkezettel. (Matolcsy korábban többször bírálta az euró bevezetéséhez és működtetéséhez megszabott kritériumrendszert is, az általa elképzelt, rugalmasabb rendnek adta a Maastricht 2.0 elnevezést.)

Emellett szerinte az is fontos és az eurózóna érdeke is, hogy az eurozónába versenyképes, működő gazdaságok lépjenek be, így lehet majd biztonságos a magyar csatlakozás. Addig pedig őrizzük a forintot.

A konferenciát itt lehet figyelemmel kísérni: