Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki a pénz területén téved, az véglegesen és végzetesen téved, mert az euróból nem lehet kilépni - írta a jegybankelnök.
Magyarország nemzeti érdekeit a forint és az euró eddigi történetének tényei alapján határozhatjuk meg, de a mérlegelésnél figyelembe kell venni az euró előtti teljesítményeket és az eurózónán kívüli EU tagállamok történetét is - véli Matolcsy György a magyarnemzet.hu-n megjelent írásában, ahol több példát is hoz.
Mint írta, forinttal jobban lehetett kezelni a 2020/2021-es válságot, mint az euróval, ennek is köszönhető, hogy az eurózónánál gyorsabb a magyar gazdaság újraindítása. Már 2021 végére helyreállítjuk a 2019. év végi GDP-szintet, amit ugyanakkor várhatóan még nem érnek el az eurót használó tagállamok. "A magyar pénzügyi rendszer az MNB önálló pénzpolitikája révén olyan célzott eszközöket használt a válság kezelésére, amire az eurózóna nem volt képes. A közös euróval az eltérő helyzetben lévő eurózóna tagok nem tudtak differenciált, az egyes országok sajátosságait figyelembe vevő eszközöket bevezetni" - indokolt.
Hasonlóságot vélt felfedezni a 2007-09-es válsággal is, ahol szerinte ismét az volt az erősségünk, hogy nem volt euró Magyarországon. "Egyértelmű, hogy forint nélkül nem tudtuk volna helyreállítani a költségvetés egyensúlyát 2010–2013 között, mert eurózóna tagsággal nem vezethettük volna be az új adórendszert. Ezzel lehetett bevételi oldalon szanálni az államháztartást, megszorításokra épülő politika nélkül. Az eurózónában a költségvetés kiadási oldalán erőltették a megszorításokat, ami óriási reálgazdasági, foglalkoztatási, beruházási és növekedési áldozattal járt."
Matolcsy szerint a 2013 utáni növekedésben is nagy szerepe volt a forintnak, de megemlíti azt is, hogy az euró első két évtizede több kudarcot hozott, mint sikert, hiszen ez idő alatt csak Németország és Hollandia profitált a közös fizetőeszközből, a többi állam jellemzően több évi GDP-t bukott az eurón.
"A svédek és a dánok jobban teljesítettek, mint a finnek; a lengyelek jobban, mint a spanyolok, a csehek, magyarok; és a románok jobban, mint a portugálok, görögök, szlovénok és a szlovákok. Az angolok jobbak voltak a nemzeti fizetőeszközüknek köszönhetően, mint a franciák és az olaszok az euróval. A németek még jobbak lehettek volna az euró nélkül, mert akkor az EU összes tagállama – az önálló pénzpolitika révén – sikeresebb lett volna, tehát nagyobb európai exportpiacra támaszkodhatott volna a német gazdaság" - írta a jegybank elnöke, aki szerint mindenki jobban teljesített az euró előtt, mint euróval.
A cikke végén pedig utóiratban elárulta azt is, hogy mi volt az általa vezetett Nemzetgazdasági Minisztériumban a titkos jelszó a 2011/2012-es pénzügyi támadás idejéből:
„Ha forint van, minden van…”
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Megváltozhatott az ukrán elnök álláspontja Trump és Putyin alaszkai találkozója előtt.
Az amerikai elnök szerint ez „Washington felszabadításának napja”.