Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az senkit nem lep meg, hogy Magyarországon nagyot drágultak a lakások az elmúlt években, de ezt a számot ritkán szokták összehasonlítani más országok ingatlanárainak változásával. A Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat most elkészítette a lakáspiaci árindexet. Ebben azt mérték meg, hogy az EU tagállamaiban, valamint Norvégiában és Izlandon mennyivel nőttek 2015 óta a lakásárak, az eredmény pedig látványos:
Vagyis a magyarországi drágulás úgy volt a legnagyobb az elmúlt hat évben, hogy a második helyezett még a közelünkben sincsen.
Persze a trendek eléggé különböznek az egyes országokban. Nálunk például úgy Európa-rekorder a drágulás, hogy 2019 utolsó, majd 2020 második és negyedik negyedévében is csökkenést mértek. Az európai lista elején állók közül a csehek lassú, de folyamatos drágulással jöttek fel a harmadik helyre – nekünk főleg ezt érdemes nézni, a nagyot drágulók közül a luxemburgi és az izlandi ingatlanpiac azért nem a legjobb összehasonlítási alap a magyar folyamatokhoz.
De hasonló folyamatot látunk a régiónk többi országában is, mint a cseheknél. Magyarország, Románia és minimális mozgással Szlovákia az a három hely Közép-Európában, ahol 2020-ban volt negyedév, amikor csökkentek a lakásárak, majd újra nőni kezdtek. Úgy tűnik, ennek a két országnak az ingatlanpiacát jobban megrángatta a válság. De nem lehet mindent a koronavírusra fogni, ezt a 2019 végi magyar árcsökkenés is mutatta.
És mi a helyzet akkor, ha az eggyel korábbi válsággal is összehasonlítjuk a mostani helyzetet?
Akkoriban a válság egyik fontos terepe volt az ingatlanpiac – kezdve onnan, hogy az amerikai lakáshitelezés volt a krízis egyik legfontosabb kiindulópontja, majd amikor Európát is elérte a válság, itt a lakáshitelezés és az építőipar leállása mélyítette a gödröt. Akkoriban az mutatta a válságot, hogy az EU átlagában gyakorlatilag egy évtizeden át stagnáltak a lakásárak, sőt, ez a szektor még lassabban is tért magához, mint a gazdaságok sok más része: az uniós átlagár 2007 és 2016 között gyakorlatilag nem változott.
Magyarország ugyanekkor lefelé húzta az átlagot, a 2008. július-szeptemberi csúcsnak a 82 százalékára esett vissza az ár 2013 végére, 2015 közepén tért vissza 100 százalékra, most pedig már az akkori érték 184 százalékénál járunk, a 2007 elejinek pedig hajszál híján a duplájánál. Azt pedig már nem is mutatja a lakásárindex, hogy azokban az években gyakorlatilag leállt a lakásépítés, a 2013-ban Magyarországon megépült 7293 új lakás olyan mélypont volt, amilyet az az előtti száz évben egyszer sem mértek a statisztikusok. Összehasonlításképp: 2007–2008-ban még 36 ezres volt ez a szám, a 2020-as 28 ezer pedig már nagy növekedés eredményeként lett meg.
Az új lakásokból nem csak egyre több van, ezek jócskán drágulnak is. Nem is akármennyire:
Ha a 2015-ös átlagárat vesszük 100 százaléknak, akkor 2021 első negyedévére pont sikerült elérni a 200 százalékot.
A használt lakások átlagos ára a 2015-ös szint 186 százalékán tart most.
MTI / MTVA / Róka László
Az adatokból az is kiderül, hogy 2021 első három hónapjában
- egy új lakás átlagosan 36,1 millió forintba került, egy használt lakás pedig 18,6 millióba (a 2020-as átlag 35,5, illetve 18,8 millió forint volt),
- Budapesten egy új lakásért átlagosan 46 millió forintot kellett fizetni, és a használtak sem sokkal olcsóbbak, ott 34,4 millió volt az átlag (egy éve 43, illetve 33,9 milliónál jártak),
- miközben a budapesti új lakások közel 7 százalékkal drágultak, a négyzetméterárak 14 százalékkal, 815 ezer forintra nőttek, vagyis a lakásárak száguldását az fogja vissza, hogy idén eddig kisebb lakásokat adtak el, mint egy évvel korábban,
- vidéken a legjobban a debreceni négyzetméterárak nőttek, 18 százalékkal 615 ezer forintra, Siófokon pedig 17 százalékkal 862 ezerre.
A megyeszékhelyek közül Salgótarján volt a legolcsóbb, ott használt lakást átlagosan 9 millió forintért lehetett venni. Ha pedig nem csak a nagyobb városokat nézzük, akkor az a meglepő fejlemény is látszik, hogy
a használt lakások a Balatonnál már drágábbak, mint Budapesten.
A fővárosban átlagosan 34,4 millió forint volt egy használt lakás ára, a legdrágább megyeszékhelyeken, Székesfehérváron, Győrben és Debrecenben csak 26 millió forint, a balatoni településeket viszont a tavalyi 33,7-ről 36,4 millió forintra drágultak a használt lakások.
