Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az infláció egy szükséges rossz, előre látható volt, mi fog történni, ez az ára a gyors kilábalásnak, ha a munkaerőpiac feszes maradt – mondta Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó a Portfolio konferenciáján, nem sokkal azután, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozta az augusztusi inflációs adatot. Augusztusban havi alapon újra gyorsult az infláció,
az egy évvel korábbihoz képest pedig 4,9 százalékkal voltak magasabbak az árak.
Az árstabilitás felett őrködő jegybank szerint ráadásul még az őszi hónapokban várható egy nagyobb kiugrás.
A kilábalás erős foglalkoztatási számok mellett megy végbe, Magyarországon az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, a munkaerő-alapú gazdaság továbbra is érvényes – mondta Nagy Márton. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a béreket nem vágták vissza a cégek, és még 2020-ban is sok helyen infláció feletti bérnövekedés volt jellemző, és a munkaórák száma is alig csökkent. A részmunkaidőt egyre inkább a teljes munkaidő váltja fel, ami jelentősen növeli az érintettek bérét. Nagy Márton szerint a gyors kilábalás és a feszes munkaerőpiac (vagyis az alacsony munkanélküliség, illetve a másik oldalról magas munkaerőhiány) összefügg azzal, hogy hol van infláció, Lengyelország mellett nálunk lesz a legmagasabb idén.
Ugyan a magas infláció szükséges rossz, a jegybanknak erre reagálnia kellett, és jól tette, amit tett – utalt Nagy Márton arra, hogy az MNB szigorítási ciklusba kezdett, vagyis kamatemelésbe és a gazdaságélénkítési eszközei leépítésébe.
A gazdaságpolitikának jelenleg két fő feladata van, az infláció kordában tartása (ez a jegybank dolga), és a tartós konjunktúra biztosítása, vagyis a gazdaság élénkítése (ez a kormány dolga).
Nagy Márton egyébként májusig a jegybank alelnöke volt, akkor teljesen váratlanul távozott posztjáról, majd ugyanilyen váratlanul lett a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. Az okok máig sem ismertek, pletykák szerint személyesen Matolcsy György jegybankelnökkel alakult ki konfliktusa. Nagy Márton arra nem tért ki, hogy nem feltétlenül egészséges, ha a jegybank és a kormány túlságosan egymás ellen dolgoznak, és előbbi hűteni, utóbbi pedig élénkíteni igyekszik a gazdaságot.
A gazdaság irányítása egy kézben van Magyarországon, a miniszterelnöknél, ezen ne vitatkozzunk, a végrehajtás viszont több intézménynél, és jó húzás volt a munka operatív törzsekre való kiosztása
– mondta Nagy Márton. Ezzel minden bizonnyal volt főnökének, Matolcsy Györgynek szúrt oda, aki nyilvánosan kritizálta a kormány válságkezelését, sőt a teljes gazdaságpolitikáját 2013-ig visszamenően (ekkor került Matolcsy a Nemzetgazdasági Minisztérium éléről a jegybankhoz). Matolcsy szerint a 2013 óta folytatott gazdaságpolitika fundamentális hibája, hogy mióta a Nemzetgazdasági Minisztériumból Pénzügyminisztérium lett, nincs a kormányban gazdaságpolitikai irányítóközpont.
