Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
30 bázisponttal, 1,5 százalékra emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A többi meghatározó kamatot szintén 30 bázisponttal emelték meg. Az egynapos betét kamata 0,25-ről 0,55 százalékra nőtt (ez két hónapja még a negatív sávban volt), az egynapos és az egyhetes fedezett hitelé 2,15-ről 2,45 százalékosra.
Az MNB hagyományosan egy órával a kamatkondíciók bejelentése után, délután 3-kor teszi közzé a döntés indoklását, ebből lehet majd kiolvasni valamilyen üzenetet arról is, hogy milyen lépéseket várhatunk a jegybanktól a továbbiakban. Ezzel egy időben Virág Barnabás, az MNB alelnöke online háttérbeszélgetésen elemzi majd a monetáris politikát.
Az elemzői várakozások egyértelműek voltak a mostani döntés előtt, a 1,5 százalékos alapkamatot szinte teljesen biztosra vették, bármi más meglepetésnek számított volna. Idén júniusban és júliusban is 30 bázispontos volt az emelés, előbb a rekordalacsony 0,6-ról 0,9 százalékosra, majd onnan 1,2-re emelték az alapkamatot, hasonló lépést vártak a szakértők most is.
MTI / Koszticsák Szilárd
Az MNB vezetői még június elején jelentették be, hogy monetáris szigorítás következik, amelynek az egyik legfontosabb, egyben leglátványosabb eleme az alapkamat-emelés. Nem csoda: percekkel az után ígérték meg a szigorítást, hogy kiderült, májusban 5,1 százalékos volt az infláció, olyan magas, mint 2012 októbere óta soha. Aztán a júniusi alapkamat-emelés még nem tette meg a hatását. Mivel nyolc nappal a hónap vége előtt került csak sor rá, nagy csodát nem is lehetett várni tőle ennyi idő alatt, az azonban így is mindenkit meglepett, hogy még nőtt is az infláció, 5,3 százalékosra. Jöhetett tehát az újabb kamatemelés, ezen pedig már látszott, a jegybank szigora arra jó volt, hogy lassítsa a drágulást, de még nem eléggé, csak 4,6 százalékosra. Az MNB hivatalos inflációs célja 3 plusz-mínusz 1 százalék.
Matolcsy György, az MNB elnöke azt már világossá tette, hogy amíg ezt a célt el nem érik, havi kamatemelési ciklus várható, de minimum megvizsgálják, érdemes-e kamatot emelni. Virág Barnabás pedig azt nyilatkozta nem sokkal később, hogy a júliusi döntés lesz irányadó az emelési mértékeket illetően.
Vagyis a 0,3 százalékos kamatemelés azt is üzeni: az MNB látja, hogy távol vagyunk az inflációs céltól, de úgy véli, hogy a helyzet kezeléséhez jó úton járunk, nem érdemes változtatni a szigorítás tempóján.
Ilyenkor mindig érdemes figyelni a forintárfolyamot is: bár a jegybanknak konkrét árfolyamcélja nincs, a kamatdöntéssel tudja befolyásolni ezt is. A kamatkondíciók bejelentése előtt szinte egész nap 349 forintba került egy euró, az elmúlt egy hónapban fokozatosan erősödött a forint a 361-es szintről idáig. A döntés után minimális árfolyammozgást láthattunk csak, 349,1-ről 349,6-ig gyengült a forint, majd 349,3 környékére visszaerősödött. Az, hogy szinte meg sem mozdult az árfolyam egy alapkamat-emelés után, jól mutatja, hogy pontosan az történt, amire a piacokon számítottak.
Délután 3 órakor aztán kiadták a döntés indoklását. Ebben írták le azt is, hogy
az MNB úgy döntött: fokozatosan elkezdi kivezetni az állampapír-vásárlási programját. Első lépésben a mostani héttől heti 60-ról 50 milliárd forintra csökkenti a vásárlásait, igaz, ettől „rugalmasan eltérhet”. Ezt követően a negyedévek végén, először szeptemberben döntenek a kivezetés újabb lépéseiről.
Az infláció már nem volt annyira nagy júliusban, mint a megelőző pár hónapban, viszont ez a lassulás nagyrészt bázishatásokhoz köthető – áll az MNB elemzésében. Azt is megállapították: a piaci szolgáltatások árindexe nem nőtt tovább, ami arra utal, hogy az újranyitáshoz kapcsolódó árárazások döntő része már megtörtént.
Az MNB azt várja, hogy ősszel a bázishatások miatt átmenetileg újra nő majd az infláció, így az év végére a 2-4 százalékos toleranciasávon kívül lesz, csak 2022 elején tér vissza oda, és 2022 közepére stabilizálódhat 3 százalék körül.
