Matolcsy György: A magyar válságkezelés hitelezésközpontú volt

„A világgazdaság új szabályai” címmel tartotta meg Matolcsy György jegybankelnök a 2021-es Közgazdász-vándorgyűlés első előadását. Ugyan a címe alapján előadásának témája a jövő volt, nagyrészt – és összeszedettebben – a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos gazdasági válság kezelését elemezte.

Matolcsy szerint új világrend van, ezen belül alakul egy új világgazdaság. Ez részben az internet megjelenése óta kialakulóban van, majd felgyorsította a 2008-as krízis és a görög és az eurózóna-válság is. Végül rendkívüli mértékben felgyorsította a járvány, amikor tíz évet ugrott előre a folyamat.

Hitel, Világ, Stádium

A válságkezelés nyomán egy kellemetlen és új jelenséggel kell szembenézni: megjelent az infláció a kilábalás miatt. Nem magyar, nem európai jelenség, minél gyorsabb a kilábalás egy országban, annál gyorsabb az infláció. Az okok: az energia- és nyersanyagárak emelkedése, a szakadozó ellátási láncok, a pénzbőség, a klímaváltozás hatásai. A világon mindenhol megugrottak az államadósságok a költségvetési deficitek nyomán, mindannak ellenére is, hogy a jegybankok erőteljesen részt vettek a válságkezelésben. Az uniós országok körülbelül fele – köztük Magyarország – már elérte a 2019 végi GDP-szintjét. Magyarország szépített, 2021-ben behoztuk a 2020-as lemaradást, a 15-16. helyről a 10.-re jöttünk fel az uniós rangsorban. Ez nagyon szép teljesítmény, a 2008-as válság hatásának visszahozása 6,5 évbe telt. Most 1,5 évbe se – emelte ki a jegybankelnök.

Magyarország Európa-bajnok a hitelezésben, a magánszektorban 16,6 százalék volt a hitelállomány bővülése.

„A magyar válságkezelés hitelezésközpontú volt” – mondta Matolcsy György. A jegybankelnök szerint a hitelezés bővülése nem probléma, sőt. Széchenyi óta tudjuk, hogy a hitel a bizalom jele.

Aki nem bízik a jövőben, az nem vesz fel hitelt.

Aki bízik, az felvesz. Vagyis Európa-bajnokok voltunk a bizalmi tőke megmaradásában, sőt gyarapodásában – véli Matolcsy.

Ha a hitelezésről esett szó, akkor az MNB-elnök szerint a jegybank programjait érdemes megnézni. Az MNB több mint 10 ezer milliárd forint forrást biztosított a válság során az államnak és a magánszektornak különféle programokon és eszközökön keresztül. Minden területet céloztak, és Matolcsy szerint minden eszköz sikeres volt. Kiemelendőnek nevezete a kis- és közepes vállalkozásoknak szóló, támogatott hitelt, az NHP Hajrát. Matolcsy szerint az eredeti Növekedési Hitelprogram – aminek alapjait elmondása szerint egy kávézóban találtak ki öten-hatan, mielőtt Matolcsy 2013-ban nemzetgazdasági miniszterből jegybankelnök lett – rendkívül sikeres és hatásos eszköz volt, amely a mostani válságban is sikeresnek bizonyult.

Nem pénzágyú, precíziós pénzpuska

Mik a legnagyobb különbségek 2008 és 2020 között? – tette fel a kérdést Matolcsy. Egyrészt a kiinduló helyzet. Most a járványválság egy kitűnő helyzetben lévő országot, gazdaságot talált el. A másik, hogy az akkori jegybank nem volt abban a helyzetben, hogy meg tudja nyitni a mérlegét. (A mostani válságkezelés során a jegybank részben úgy finanszírozta az államot és a gazdaságot, hogy eszközöket, állampapírokat, vállalati kötvényeket vásárolt. Ez korábban tabunak számított.) Matolcsy szerint most

a jegybank nemcsak képes volt megnyitni a mérlegét, de meg tudta találni azokat az eszközöket, amelyek célzott beavatkozást tettek lehetővé,

vagyis nem puszta mennyiségi lazítást hajtottak végre, nem pusztán pénzt szórtak a gazdaságba.

A 2008-2009-es válsághoz képest a másik fontos különbség, hogy 2008 után jelentősen csökkent a foglalkoztatás. Most azonban nagyon gyorsan helyreállt. Matolcsy szerint ez is a bizalom jele a gazdasági szereplők részéről.

A jövő már elkezdődött

A válságkezelés elemzése után a jegybankelnök rátért a jövőről szóló víziója vázolására. Matolcsy szerint négy fontos trend lesz meghatározó. A jövő digitális, zöld, kreatív. És eljön Eurázsia felemelkedése.

12 megatrend felerősödése figyelhető meg. Mind jelen volt 1995 óta, csak felerősödtek:

• Digitalizáció.
• A pénz forradalma.
• Zöld gazdaságra való átállás.
• Platformok, adatalapú gazdaság.
• Regionalizációs trend.
• Új, kétpólusú világrend.
• Tech vállalatok, tech térnyerése.
• Szolgáltatások új szakaszba kerülnek.
• Az otthon többfunkcióssá vált/válik.
• Biztonság felértékelődik (minden területen, pl. egészségügy, pénzügyi stb.).
• Egészséges életmód felértékelődik.
• Átalakul a munkaszervezés.

Matolcsy szerint adatalapúvá válik a gazdaság – Magyarország itt nem áll jól. Adatforradalomra, reformra van szükség. A kormány programjára van szükség, a jegybank partner lesz – mondta, hozzátéve, hogy hibrid pénzügyi rendszerek jönnek létre. A meglévő (bank)rendszer megmarad, csak átalakul, mellé épül, vele fuzionál egy új, digitális modell. Hibrid gazdaság alakul ki: élőmunka + robot + később a mesterséges intelligencia.

Az új gazdasági rendnek lesznek nyertesei és vesztesei – véli a jegybankelnök. Az nyer, aki vagy képes maga új technológiákat kifejleszteni, vagy gyorsan megkapja őket. Szerinte ezért kiváló a magyar gazdaságpolitika, hogy megszerezzük a legfejlettebb technológiát a világból – itt az elsősorban ázsiai és jelentős részben az akkumulátoriparral kapcsolatos beruházások bevonzására gondolt. Az nyer, aki az új technológiákat a feldolgozóiparban és az élet minden területén hamar alkalmazza. Európa bajban van, szétforgácsolt, határozatlan. Európa a technológiai verseny vesztese jelenleg. Ezért kell Magyarországnak Ázsiából és Amerikából technológiát importálnia.