Az Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 év elejétől csökkenni kezd és a második negyedévben kerül ismét a jegybanki toleranciasávba, vagyis 4 százalék alá – írja az alapkamat-emeléshez fűzött közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fogyasztóiár-index várhatóan 2022 második felében stabilizálódik a 3 százalékos jegybanki cél körül, egész pontosan „az őszi hónapokban” „látják elérhetőnek” a 3 százalékos inflációt – pontosította a közleményt tájékoztatójában Virág Barnabás alelnök.

Az infláció az idei év hátralévő részében várhatóan tovább emelkedik, és 5 százalék felett alakul majd. Novemberben várható egy kiugrás, amikor 5,5-6 százalékos inflációra lehet számítani. A tartós folyamatokat jobban megragadó maginfláció az év hátralévő részében 4 százalék közelébe emelkedik.

Ezzel az MNB rontott előző, júliusi előrejelzésén, abban még 2022 második negyedévében (vagyis tavasszal, kora nyáron) elérhetőnek látták a 3 százalékos inflációt.

Az alelnök többször hangsúlyozta, hogy az inflációs kockázatok továbbra is fennállnak, és felfelé mutatnak.

Hússzú harcra rendezkednek be

Ehhez képest az MNB Monetáris Tanácsa a vártnál kisebb mértékben, mindössze 15 bázisponttal (0,15 százalékponttal) emelte az alapkamat mértékét, illetve ennyivel tolta feljebb a kamatfolyosót. A szigorítási ciklus elkezdése óta 30 bázispontos lépésekkel haladtak. Virág Barnabás szerint a havi rendszerességű emelések maradnak, ám ezután a 15 bázispontos emelés lesz a mérvadó. Várhatóan decemberig, a mérföldkőnek számító következő Inflációs jelentésig.

Az alelnök kérdésre is csak homályos válaszokat adott arra, miért lassította a Monetáris Tanács a kamatemelés mértékét, ha amúgy erős inflációs kockázatokat lát és az eddiginél későbbre prognosztizálja az inflációs cél elérését. Egyrészt azt mondta, az inflációs kockázatok tartósnak ígérkeznek – ezzel arra utalhatott, hogy a Monetáris Tanács azért lassított a kamatemelések mértékén, mert nem akar túl gyorsan túl magas kamatokat. Másrészt Virág Barnabás a fennálló „makrogazdasági terhet”, illetve a küszöbön álló, kiszámíthatatlan hatású 4. járványhullámot említette. Ezzel pedig arra utalhatott, hogy

a jegybank ugyan a gazdaság hűtését látja indokoltnak, de a jelen helyzetben nem akarja túlságosan behúzni a féket.

Mindazonáltal Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a kamatemelési ciklus folytatódik, havi rendszerességgel, egészen addig, amíg az inflációs kilátások nem stabilizálódnak a 3 százalékos célon.

Az MNB kivonul az államadósság finanszírozásából

A Monetáris Tanács a szigorítási ciklus jegyében nem csak a kamatokon emelt, két másik fontos intézkedést is bejelentettek. Az egyik, hogy folytatják az állampapír-vásárlási program fokozatos, kivezetését. Ennek megfelelően a 2021. szeptember 27-i héttől kezdődően

50 milliárd forintról 40 milliárd forintra mérséklődik az MNB vásárlásainak heti célmennyisége.

Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy fontos az állampapír-piac stabilitása, ezért a program kivezetését fokozatosan és rugalmasan hajtják végre. Ha lehetséges, a jegybank a célszámnál kisebb mennyiséget vásárol, ha szükségesnek látják, akkor felemelik a heti célszámot.

Továbbá a Tanács szükségesnek tartja a forintlikviditást nyújtó devizaswap-eszköz fokozatos kivezetését, és az eszközön keresztül nyújtott forintlikviditás szűkítését.

A vártnál nagyobb lesz az idei növekedés

Ami a gazdasági növekedést illeti,

a jegybank a 4. járványhullámmal együtt is 6,5–7 százalékos GDP-növekedést vár éves átlagban

– tehát magasabbat, mint az előző előrejelzésben.

A jegybank szerint „a gazdaság újraindult”, a gazdaság a második negyedévben elérte a járvány előtti, 2019 végi teljesítményét. A harmadik negyedévben 7–8 százalékos növekedés várható, a negyedikben a 4. hullám miatt is a növekedés lassulására számít a jegybank. 2022-re 5–6 százalékos növekedést prognosztizálnak.