Magyarország központi költségvetése 5,3 ezer milliárd forint hiánnyal zárta a 2020-as évet – derül ki a büdzsé tényleges teljesülését bemutató zárszámadásból. A hatalmas hiány úgy állt elő, hogy az államnak 28,3 ezer milliárd forint kiadása volt, azonban csak 23 ezer milliárd forint bevétele.

Az államháztartás összesen, az önkormányzatokkal együtt és pénzforgalmi szemléletben 5,4 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt, ami számszerűen is hatalmas különbség a tervezett 413 milliárd forintos hiányhoz képest.

Mivel a GDP a járványválság miatt nemhogy nőtt volna (ahogy az várható volt), hanem csökkent, a GDP-arányos hiány még a számszerűnél is pocsékabban fest: 0,8 százalék helyett 11,3 százalék lett a deficit.

Volt járványalap és gazdaságvédelmi alap

A hiány elszállása természetes következménye a koronavírus-járványnak, az azzal kapcsolatban bevezetett korlátozásoknak, illetve az ezek miatt szükségessé vált többlet állami kiadásoknak.

Ami a közvetlenül a járvánnyal kapcsolatos kiadásokat illeti, azok fedezetére a kormány a költségvetésben létrehozta a járvány elleni védekezési alapot, és azon belül a járvány elleni védekezés központi tartalékot – utóbbi nem más, mint a büdzsé legnagyobb tartaléka, az országvédelmi alap átkeresztelve. Plusz a kormány ide csatornázta a bankoktól beszedett külön sarcot, a frissiben bevezetett kiskereskedelmi különadó bevételeit, valamint az önkormányzatoktól elvett gépjárműadót. Mindezek együtt 136 milliárdot hoztak. De a bevételi oldal voltaképpen mellékes, a keret ugyanis fölfelé nyitott volt.

A gazdasági hatásokkal kapcsolatos kiadások fedezetéül pedig a gazdaságvédelmi alapot hozták létre, illetve azon belül a gazdaságvédelmi programok előirányzatot. Ennél is elsősorban az átkeresztelés ereje működött, egyéb intézményektől és programoktól söpört/zárolt ide pénzeket a kormány, összesen 923 milliárd forintot. De ez a keret is felülről nyitott volt.

A magyar költségvetés enyhén szólva nem átlátható, elsősorban amiatt, hogy a kormány saját hatáskörben majdhogynem korlátozások nélkül hajthat végre benne átcsoportosításokat. Ezek nagyrészt kormányhatározatok formájában történnek, így nyilvánosak – azonban a kormány nem vezeti nyilvános, közérthető formában a változásokat, így azok teljesen követhetetlenek. És a kormány azokat a szabályokat sem tartja be, amelyek az országgyűlés még megmaradt kontrollját garantálnák: például hogy a sarokszámok módosítása a képviselők jogköre. Mikor 2020-ban már rég látszott, hogy se a bevételi, se a kiadási főszám nem fog teljesülni, a kormány még mindig nem terjesztett be költségvetés-módosítást. S amikor beterjesztett, a sarokszámokhoz akkor sem nyúlt.

Mindezek fényében az elmúlt években a zárszámadás volt a leginkább alkalmas arra, hogy – ugyan 9-10 hónappal a szóban forgó év vége után – megismerhetővé tegye, valójában hogyan alakult a költségvetés, mire mennyit költött a kormány.

Nem nyilvános döntések tömege

Sajnos a 2020-as költségvetés zárszámadásából egyáltalán nem derül ki, hogy a kormány mire költött közel ezer milliárd forintot a járvány elleni védekezés tartalékából.

Pedig a tartalék felhasználását egy külön táblázat mutatja be. Az egész dokumentum mindössze három oldal, olyan jól meghatározott jogcímekkel, mint „járványügyi védekezést szolgáló eszközbeszerzések”. A táblázatban feltüntették a pénzek átcsoportosításáról szóló kormánydöntések kódjelét. Ezek közül azonban csak néhány nyilvános kormányhatározat, a nagy része nem nyilvános kormánydöntés. Vagyis az innovációs minisztériumhoz átcsoportosított 44 milliárd egy részéről mindössze annyit lehet tudni, hogy az a PM/9675/2020., PM/9851/2020., PM/10084/2020., PM/10446/2020. intézkedés alapján történt.

Egyébként az innovációs tárca fejezeti kötetéből például kiderül, hogy a PM/9851/1/2020. számú intézkedés alapján

videokonferencia, fájlmegosztó és videómegosztó szolgáltatás hardverbővítésére és licencbővítésére ment el 809 millió forint.

Szintén ilyen kormányintézkedés alapján költöttek 57 millió forintot a Zoom-tanterem – Módszertani kézikönyv a hatékony digitális oktatáshoz című elektronikus tankönyv megvásárlására. Legalábbis vitatható, hogy ezek valóban a járvány elleni védekezéshez szorosan kapcsolódó kiadások-e. A szakképzési intézmények számára 108 millió forintért történt lázmérő és lázmérőkapu-beszerzés már könnyebben annak tekinthető. 

Zárszámadás

Az ilyen átcsoportosításokat az tette lehetővé, hogy a kormány előbb rendeletben, később törvénybe iktatottan lehetővé tette, hogy az államháztartásért felelős miniszter (Vagyis Varga Mihály pénzügyminiszter) saját hatáskörben csoportosíthasson át a járványvédelmi tartalékból az operatív törzs javaslatai alapján. Ez a szabály a 2021-es büdzsére is él.

A zárszámadás az egészségügyi kiadásokról szóló részben azt írja, a járványvédelmi tartalékból „az egészségügy területén a védekezés céljaira biztosított többletforrás 2020-ban 864,6 milliárd forint volt”. Miközben a kormány a tartalékból 945,5 milliárd forintot használt fel – a különbség 81 milliárd forint.

Rendkívül kiszámítható

A költségvetés kisebbik tartaléka a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat nevet viseli. Egy több tízezer ember életét követelő, váratlan pandémia után azt gondolhatnánk, a kormány a rendkívüli intézkedésekre félretett pénzből leginkább a járvánnyal kapcsolatos kiadásokra költött. Ez azonban egyáltalán nem igaz, a 110 milliárd forintos összkiadásnak csak töredéke ment a járvánnyal kapcsolatos kiadásokra.

Ezek közül a legnagyobb egyszeri tétel 2 milliárd forint az egészségügyért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a járvány elleni védekezésre. A Kabinetirodának egymilliárd jutott a tartalékból az oltással kapcsolatos előzetes igényfelmérésre és tájékoztatásra. Ugyanerre a Belügyminisztérium is kapott 5 milliót, a Pénzügyminisztérium pedig 890 milliót. A Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesület 60 milliót kapott a koronavírus-járvány okozta ellehetetlenülés elkerülése érdekében. Az innovációs tárcának jutott 100 millió gyógyszer- és gyógymódkutatásra, a Külügyminisztériumnak pedig 450 millió Kárpátalja lakosságának támogatására tekintettel a járványügyi helyzetre és árvízkárra.

A többi rendkívüli tételnek nemhogy a járványhoz nincs semmi köze, de jórészt semmi rendkívüli sincs bennük.

A trianoni emlékév, a rendszerváltási emlékév, különféle sport- és egyházi szervezetek dotálása aligha tekinthető rendkívüli intézkedésnek. Az összes átcsoportosítást az alábbi táblázatban foglaltuk össze (a táblázat görgethető): 

Minden, ami gazdaság, az gazdaságvédelem

A rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka eltörpül ahhoz képest, hogy a kormány 4 ezer milliárd forintot költött a gazdaságvédelmi alap gazdaságvédelmi programok előirányzatáról. Ennyi pénz közel sem állt rendelkezésre az alap létrehozásakor. Már menet közben látszott, hogy az alap eredeti kerete kimerül – azonban ez is felülről nyitott volt, vagyis a kormány nyugodtan túlköltekezhetett. Az is látszott már menet közben, hogy az átcsoportosítások nagy részének a világon semmi köze a járványválsághoz, a kormány a normál ügymenethez kapcsolódó kifizetéseket finanszírozott innen. Mint például a Budapest–Belgrád vasút fejlesztését vagy a budai vár átépítését (hivatalosan: Nemzeti Hauszmann-terv).

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a gazdaságvédelmi programok előirányzatáról hiába történtek az átcsoportosítások nyilvános kormányhatározatokkal, sok esetben – illetve a legnagyobb egyszeri tételek esetében – így sem tudni, pontosan hova ment a pénz. Az alábbi (görgethető) táblázat tartalmazza a Gazdaságvédelmi programok felhasználását, a legnagyobb tételek céljukat tekintve mind homályosak, s a hivatkozott kormányhatározatokból sem derül ki pontosan, hova kerültek a pénzek. 

A „gazdaságvédelmi” átcsoportosításokat a kormány év végén pörgette fel, mind összegben, mind az ezekről szóló kormányhatározatok darabszámában – ez a fenti táblázatban is látható.

Az éves költségvetési hiány jelentős része, több mint ezer milliárd forint év végén jött össze.

A kormány az idei, de még a 2022-es évre is rendkívül magas hiánnyal tervez. Teheti ezt azért, mert az uniós a járvány miatt épp nem követeli meg a tagállamoktól, hogy tartsák a 3 százalékos hiánycélt. A kormányzati indoklás szerint a gazdaságnak az újrainduláshoz szüksége van még a pluszforrásokra. Ezzel szemben a kormányellenességgel amúgy aligha vádolható jegybank úgy látja: a gazdaság már újraindult – ezzel nyilván tisztában van a kormány is, amely erre hivatkozva ad vissza több százmilliárd forintnyi jövedelemadó-bevételt –, a további élénkítés már káros (egyebek mellett inflációt gerjeszt), a hiányt le kellene szorítani, az államadósságot érdemben csökkenteni kellene.